Bár az áprilisi fagyhullámot a szőlő még különösebb gond nélkül átvészelte, a május eleji lehűlés a legérzékenyebb, már fejlődésnek indult állapotban érte az ültetvényeket. Az Alföldön különösen súlyos a helyzet, a Hajós-Bajai borvidéken 1800 hektárból 1500, a Kunsági borvidéken pedig 20 ezerből 15 ezer hektár szenvedett szinte teljes fagykárt. Koch Csaba, a Hajós-Bajai borvidék elnöke szerint ez közvetlen termelési értékben minimum 30 milliárd forintos veszteséget jelent az ágazatnak. Koch Pálma, a Junibor Egyesület elnöke hozzátette, hogy az extrém hideg miatt a megszokott védekezési módszerek, mint a füstölés vagy a légkeverés, hatástalannak bizonyultak, így ahol százszázalékos a fagykár, ott az idei termés teljesen kiesett.

A fagyok mellett a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek és a növénybetegségek is súlyosbítják a helyzetet. Demkó Pascal, a tokaji Holdvölgy Pincészet tulajdonosa arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyenletes csapadékeloszlást egyre inkább felváltják a hirtelen lezúduló, felhőszakadásszerű esőzések. Ez azonban nem jelent valódi segítséget a növényeknek, mivel a hosszú szárazság után a kiszáradt talaj képtelen elnyelni a hirtelen érkező nagy mennyiségű vizet. Eközben az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő aranyszínű sárgasága mára minden hazai borvidéken megjelent. Mivel a fertőzésre nincs gyógymód, a beteg tőkéket ki kell vágni, a megelőzés pedig szigorú, időzített növényvédelmet követel meg a gazdáktól.

Frittmann Péter, a kunsági Frittmann Borászat borásza szerint térségükben az aszály jelenleg csak másodlagos probléma, miután a májusi fagy az idei termés 50-80 százalékát elpusztította, ami pedig megmaradt, azt most a szárazság tizedeli. Szerinte a mostani helyzet súlyosabb a 2022-esnél, amikor csak az aszállyal kellett megküzdeni. A fagytól megkímélt borvidékeken a vízhiány önmagában 15-30 százalékos terméscsökkenést okoz, a bogyók lé- és folyadéktartalma pedig messze elmarad az átlagostól. Bár a növényvédelmet a jövő évi termés érdekében a fagykárt szenvedett területeken is folytatni kell, az Alföldön sokan deficitesen zárják majd az évet. Akadnak olyan ültetvények is, ahol le sem szüretelik a szőlőt, mert a gépi betakarítás költsége meghaladná a termés értékét.

Soltész Gergő, az Ostoros Családi Pincészet tulajdonos-vezetője szerint az Egri borvidéken ígéretesen indult az év, de a növényeket rendkívül megviseli a lassan három hónapja tartó csapadékhiány. A fürtök száma ugyan megfelelő, de a bogyók nem tudtak kitelni. A korai érésű fajták, mint az Irsai Olivér, még viszonylag jól átvészelték a szárazságot, a fiatal ültetvényeket azonban nagyon megviselte az aszály. A csapadékhiány egyetlen pozitívuma, hogy kevesebb a gombás megbetegedés, ám a napperzselés és a bogyók töppedése komoly problémát jelent. Bár a fegyelmezett növényvédelemnek köszönhetően az amerikai szőlőkabóca okozta tömeges pusztulás elkerülhetőnek tűnik, és a kései érésű kékszőlőkön még segíthetne egy kiadós eső, az már most látszik, hogy a 2026-os egy jóval nehezebb, az átlagosnál szerényebb évjárat lesz a magyar borászatban.