A Magyar Talajvédelmi Szövetség tagjainak több évtizedes fejlesztési munkája révén mára kiterjedt tudásbázis áll rendelkezésre a technológiáról. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) közösen végzett tartamkísérletek egyértelműen bizonyítják a baktériumos talajoltás hatékonyságát. A programot a kiváló eredmények miatt nemrég újabb öt évre meghosszabbították. A kezelt területeken a vizsgált növénykultúrák átlagában több mint 15 százalékos terméstöbbletet mértek. A kukorica esetében ez az arány megközelítette a 32 százalékot, felülmúlva még a többletnitrogénnel táplált kontrollparcellák eredményeit is.

A mikrobiológiai készítmények alkalmazása és a szármaradványok lebontása látványosan javítja a talajszerkezetet, valamint növeli annak szervesanyag-tartalmát. Ez különösen a száraz időszakokban jelent hatalmas előnyt. A hasznos baktériumok működése révén kialakul a kedvező, morzsás talajszerkezet, ezáltal jelentősen javul a vízmegtartó képesség. Bár a hetekig tartó extrém aszály ellen ez sem nyújt teljes védelmet, a rendszeresen oltott területeken a növények bizonyítottan sokkal jobban viselik a stresszt.

A technológia hazai térnyerését az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és az Agro-ökológiai Program (AÖP) támogatási rendszerei is ösztönözték. A kezdeti próbálkozásokat követően a pozitív tapasztalatok hatására egyre több termelő építi be hosszú távú gyakorlatába a talajoltást. A gazdák munkáját a közelmúltban elfogadott, gyakorlatiasabb jogszabály-módosítások is segítik. A Szövetség javaslatára például életszerűbbé vált a vízvédelmi sávokra vonatkozó szabályozás. Emellett a nyári időszakban megengedett lett a legfeljebb 10 centiméteres mélységű sekély talajművelés a talajborítás megőrzése mellett, ami nagyban megkönnyíti a nyári tarlóbontás elvégzését.

A klímaváltozás egyre szélsőségesebb hatásai - a tartós csapadékhiány, a hirtelen lezúduló esők és a gyakoribb hőségnapok - folyamatosan rombolják a termőföldek állapotát. Pénzes Éva, a Szövetség ügyvezetője szerint a jövőben a talajmegőrző gyakorlatoké a főszerep, amelynek alapja a talajélet helyreállítása és serkentése.

Ahhoz, hogy a termelők meg tudják őrizni a talajban a kevés rendelkezésre álló csapadékot, komplex megközelítésre van szükség. A mikrobiológiai talajoltás mellett elengedhetetlen a minimális talajbolygatás és a takarónövények használata. Ugyanígy fontos az átgondolt vetésforgó, valamint az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-gazdálkodás alkalmazása is.