Vége a megszokásoknak: itt az ideje változtatnia a magyar gazdáknak
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
A termőtalajok állapota ma már nem csupán agronómiai kérdés, hanem a magyar mezőgazdaság fenntarthatóságának egyik legkritikusabb tényezője.
Az ENSZ 68. Közgyűlése 2015-öt a Talajok Nemzetközi Évének, december 5-ét pedig a talaj világnapjának nyilvánította.
Az egyik legnagyobb globális fenyegetés, amely befolyásolja a mezőgazdasági termelést, ezen belül is a növénytermesztési rendszereket.
A talajaink romló állapota és a csökkenő mikrobapopulációk egyre nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára
A talajok értéke is csökken, ha kockabálákban füstölik el a következő évi termések jó részét!
Ha évente csak háromszor esik az eső, akkor csak a megfelelő talajélet segíthet a gazdákon.
Vajon mely talajtulajdonságok azok, melyek jelentősen befolyásolják a növénytermesztést?
„Változó klíma, alkalmazkodó talaj-és vízgazdálkodás!” címmel indít országos rendezvénysorozatot a NAK.
Az elmúlt évtizedek során a termelők a lehető legmagasabb termésmennyiség elérése érdekében nagy mennyiségű műtrágyát és növényvédőszert használtak, a...
Egy tavalyi jogszabályi változásnak köszönhetően még nitrátérzékeny területen is lehetőségünk van november 30-ig trágyát kijuttatni. Elsősorban azokró...
Ha NPK akkor nincs más megoldás, kompaktált GENEZIS NPK!
Magyarországon is egyre szélesebb a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok tárháza.
Regeneratív gazdálkodást folytató termelők mutatták be, hogyan előzhetők meg a porviharok.
A következő időszakban mind nagyobb szerepet kaphatnak a talajbaktérium készítmények a szántóföldi növénytermesztés során.
A talajszerkezet védelmének van egy jól bevált műszaki megoldása, amely hazánkban még nem terjedt el eléggé.
Az elmúlt évtizedek talajhasználata következtében az elsavanyodás fokozódása és a talaj szerkezetének, aktivitásának romlása jellemző, melyet nemzetkö...
Nem kell tartani a szennyvíziszap felhasználásától.
Hogyan csökkenthetjük hosszútávon inputanyag szükségleteinket?

Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.