
Több tényező együttes hatása komoly nyomást helyez a hazai takarmányiparra és annak szereplőire.
A gabonákat támadó vírusok esetében a korai vetéseken túl, az enyhe telek is közrejátszanak abban, hogy növekszik a vírusnyomás az őszi búza és őszi árpa állományokban.
Az olcsó importra alapozó gyakorlat kiszolgáltatottá tette a brit lakosságot az ellátást tekintve.
A szakértő szerint a vízmegőrzés nem pusztán öntözés, hanem talajállapot kérdése is.
Az aszályt hónapokkal előre jelezték a műholdas adatok, a döntéshozatal mégis reaktív maradt.
A rákosi vipera megmentését célzó program eddigi legnagyobb visszatelepítése történt.

Óriási különbségek vannak az egyes növényfajok között abban, hogy mennyi vizet igényelnek, és milyen jól képesek átvészelni a száraz időszakokat.

Kiemelkedő minőséget, egyedi ízeket és borsos árakat találhatunk a helyi termelői piacokon.
A mikotoxinok elleni küzdelemben téves megközelítés kizárólag egy beavatkozástól várni a csodát.
Dombovári Márk Imrét az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad működésének biztosításáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki.
A mostanihoz hasonló forró, száraz időszakban különösen fontos az esővíz összegyűjtése és tudatos felhasználása.
Az istállótrágya ma is a talaj egyik legjobb természetes tápanyagforrása lehetne, csak egyre nehezebb hozzájutni.
A WAPA szerint a tavalyi 50 ezerhez képest 66 ezer tonna körte van még európai készleten, de 2024-ben június elején még 71 ezer tonna várt értékesítésre.
Nem túlzás azt állítani, hogy a 2025/2026‑os zellerszezon Lengyelországban kifejezetten kedvezőtlenül alakult.
A friss adatok szerint a 2025-ben tovább gyarapodott Magyarország erdőterülete.
Ukrajnában megtorpant a káposzta drágulása, az egyre bővülő kínálat a visszafogott kereslet mellett már lefelé mozdította el a jellemző árszintet.
Bóna Szabolcs szerint mindenkinek van szerepe a változásban, az államé például az új szabályrendszerek kialakítása.
A témával kapcsolatos irodalom egyre terjedelmesebb, köszönhetően elsősorban a probléma nagyságának. Éghajlatunk folyamatosan változik, egyre melegebb nyarak adják fel a leckét szervezetünknek.
Most kiderül, hogyan alakítja át a génszerkesztés a gyümölcsök és gyógynövények termesztését.
Egy felújított, már meglévő ipari szivattyútelep bevonásával pótolnák a Dunából a Velencei-tó hiányzó vizét egy újragondolt szakmai javaslat szerint.
Az intenzív termelés helyett a környezetvédelmi szempontok kerülnek előtérbe a dánoknál.
A klímaváltozás és az egyre súlyosabb aszályok miatt új, agresszíven terjedő idegenhonos növényfajok veszélyeztetik a Kiskunság természetes élőhelyeit.
Mesterséges etetés hatására a fehér gólyákra is a vízimadaraknál jelentkező ellustulás és hozzászokás alakulna ki.
Lassan már a csapból is ez folyik: az esővizet helyben kell tartani! Miért halljuk ezt egyre többször? Kevés a csapadék, ezen felül egyre gyakrabban nagy intenzitással is jön.
A Nébih laboratóriumi vizsgálatainak eredményei alapján kijelenthető, hogy biztonsággal fogyaszthatóak a hazai termesztésű szamócák.

A tartós aszály, a csökkenő takarmánytermés és a zsugorodó legelők egyre nehezebb helyzetbe sodorják a kisebb húsmarhatartó gazdaságokat.

Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint drasztikusan leromolhat a magyar földek termőképessége 2100-ra.

Kínában mostantól a magánkézben lévő feldolgozók is importálhatnak ausztrál repcemagot.

A szakértők szerint idén várhatóan a silókukorica mennyisége és minősége is elmarad a várttól.

Kiadta az új agrárstratégiáját Kína, amellyel 2035-ig globális mezőgazdasági-nagyhatalommá válna.

A tartós csapadékhiány miatt kritikus szintre apadt a Duna és több más hazai folyó vízszintje.

A termelők felismerték, hogy a piac stabilizálásának egyetlen módja a burgonya vetésterületének mérséklése.

A Nébih laboratóriumi vizsgálatainak eredményei alapján kijelenthető, hogy biztonsággal fogyaszthatóak a hazai termesztésű szamócák.

A klímaváltozás és a gyors ütemű urbanizáció kihívásaira a városi mezőgazdaság nyújthat fenntartható megoldást.