Az átalakítás egyik legfontosabb célja, hogy a köztestület működésében a szakmai szempontok kerüljenek előtérbe, a kamarai munka pedig világosan elkülönüljön a politikától. Ennek érdekében a gazdálkodókkal közvetlen kapcsolatot tartó, mintegy 700 falugazdászt is megkérdezték a jelenlegi helyzetről. Emellett egy öttagú testületet kértek fel a szakmai irányok meghatározásának támogatására, az év végéig pedig 117 ezer gazdálkodó véleményét szeretnék megismerni. A visszajelzésektől azt várják, hogy elősegítik a kamara hatékonyabb működését.

A szervezeti átalakítás létszámcsökkentéssel is jár. Zoltán Péter tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban 110–120 munkavállalót bocsátottak el, elsősorban a kabinet létszámát lefaragva. A további átszervezéssel egyértelmű feladat- és felelősségi körökre épülő működést kívánnak kialakítani, amelynek középpontjában a szakmai munka áll.

A kamarai biztos szerint az éves költségvetés 11,1 milliárd forinttal, vagyis az eddigi összeg mintegy harmadával mérsékelhető. Állítása szerint a megtakarítás nem érinti a kamara érdemi munkáját, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a feladatok ellátásához megfelelő létszámra van szükség.

A tagdíjak jelentős csökkentéséhez a kamarai törvény módosítását kezdeményezik. Az új díjak pontos mértékéről még egyeztetnek, a módosítás tervezetét pedig mielőbb a minisztérium elé szeretnék terjeszteni. Zoltán Péter szerint az a cél, hogy a folyamat november végéig lezáruljon. A szaktanácsadói rendszer kapcsán kiemelte: elengedhetetlen, hogy elegendő, a feladatok ellátására felkészült szakember álljon rendelkezésre.

A kamarai biztos az átvilágítás eredményeiről is beszámolt. Elmondása szerint az elmúlt években több, politikai érdekeltséghez köthető többletkiadás keletkezett, amelyeket az új vezetés azonnal megszüntetett. Rendezvények finanszírozására például mintegy 191 millió forintot fordítottak. Zoltán Péter közlése alapján az átvilágítás összesen 14 milliárd forintnyi olyan korábbi kiadást tárt fel, amelyet az új vezetés feleslegesnek ítélt.