Márton-nap környékén a liba- és kacsafogások mindig kiemelt figyelmet kapnak, a hagyományos ételek mögött álló ágazat azonban számos nehézséggel szembesül. A hazai víziszárnyas-termelés aktuális kihívásairól Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója, a Magyar Lúdszövetség elnöke nyilatkozott az Alapvetés podcastban.

A globális verseny nagyságrendjét jól szemlélteti a nagybani termelés: míg Európában mintegy 140 millió kacsát nevelnek fel, addig Kínában ez a szám 3,5–4,5 milliárd között alakul. A kínai jelenlét így alapvetően határozza meg a piac kilátásait, miközben a magyar vállalkozások mozgásterét az exportpiacoktól való kitettség is erősen befolyásolja.

A kacsa- és a libatartás jövedelmezősége eltérő dinamikát mutat, emiatt a két szegmens problémái sem orvosolhatók azonos módszerekkel. Az elszálló termelési költségek mellett az állatbetegségek kockázata és az egyre szigorúbb szabályozási környezet is folyamatos nyomást helyez a gazdálkodókra.

A szakember szerint a lehetséges kitörési pontot a magasabb feldolgozottsági szint elérése és az új külpiacok felkutatása jelentheti. Ezzel párhuzamosan a belföldi fogyasztás ösztönzése is kulcskérdés, hogy a magyar vásárlók ne csak az ünnepi időszakban, hanem a mindennapokban is gyakrabban válasszák a jó minőségű liba- és kacsahúst.