Pénzt ad az állam a termelőknek, ha másik ágazatot választanak
A víziszárnyas-ágazat különösen kitett a madárinfluenzának, mivel ezeket az állatokat gyakran szabadon tartják.
A víziszárnyas-ágazat különösen kitett a madárinfluenzának, mivel ezeket az állatokat gyakran szabadon tartják.
Többletforrást ad a kormány a víziszárnyas-tartóknak a madárinfluenza megelőzésében.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület arra kérte a lakosságot, hogy ne etessék a kacsákat és vízimadarakat.
A teljes európai kacsaszektor közösen lépett fel Brüsszelben a kínai dömping ellen.
A két piaci szereplő azt is elárulta, mekkora üzletet jelent a magyar szereplőknek a speciális igények kiszolgálása.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
A gazdák szerint a kormány által felajánlott kétmilliárd forintos támogatás messze nem elegendő a kialakult válsághelyzet kezelésére.
Újabb intézkedéseket jelentett be Nagy István a madárinfluenza-járványok felszámolása érdekében.
Úgy tűnik, a gazdálkodók is egyre nyitottabbak lehetnek az állatjólétet illetően.
A vízityúkok többsége Dél-Európában és Észak-Afrikában telel, de néhányan a Kígyós-pataknál maradnak a hideg hónapokra.
Még idén többlettámogatáshoz jutnak az állatjóléti támogatásra pályázó víziszárnyas-tartók Magyarországon.
Az Alapvetés különkiadásából kiderül: átrendeződik az állattenyésztés, a jobban teljesítő szegmensek felé mozdul a piac.
A Tranzit Csoport vezérigazgatója szerint csak a felkészült szereplők maradnak talpon a bajba jutott víziszárnyas-ágazatban.
A jövő év elején hatályba lépő törvénymódosítással új szabályozási elemek lépnek életbe, melyek megerősítik a termelők helyzetét.
A kedvezőtlen piaci viszonyokat súlyosbítja a nagyarányú kínai importdömping.
Az elmúlt évben összesen 3,65 millió tonna haszonállattakarmány-keveréket állítottak elő Magyarországon.
Az élelmiszerárak rakétaként lőttek ki Magyarországon, ami miatt egyre többen vásároltak olcsóbb, gyengébb termékeket.
A hízott kacsamell kilója akár több mint 6 ezer forintba is kerülhet a magyar boltokban.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.