„Ötvenkét történet, egy közös nyelv”: a tudatos gazdálkodás nyelve
Az agráradat önmagában még nem érték – attól válik azzá, hogy valaki figyel rá, értelmezi, és beépíti a gazdasága jövőjébe.
Az agráradat önmagában még nem érték – attól válik azzá, hogy valaki figyel rá, értelmezi, és beépíti a gazdasága jövőjébe.
Schmidt Péter az erdőgazdálkodás, a szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti kultúrák terén is dolgozik, érdemes megismerni a történetét.
Betekintettünk Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatójának munkájába.
Molnár Béla és két fia, Gergely és Dániel beszél a közös munkáról, a digitalizáció szerepéről és a minőségi termelésről, magas szinten digitalizált növénytermesztő gazdaságukban.
Dr. Lendvai Csaba és fiai mutatják be digitalizált tejtermelő gazdaságuk működését.
Koch Csaba és Koch Pálma beszélgetett velünk a boldog szőlőről, termesztéstechnológiáról, minőségi munkáról és fejlesztésekről.
Vas vármegye déli részén, Vasvár városában vezeti állattartó és növénytermesztő vállalkozását a Gallen család.
A Kátai családban három generáció dolgozik össze a növénytermesztésben: a nagyapa, Tibor, a fia, Zsolt, valamint a lány unokája, Lora.
Szigeti Nikolett és Ernszt-Erlich Réka a fejlesztésekről, a generációváltásról és a digitalizációról is beszélt.
Dr. Vona Viktóriával és Prof. Dr. Milics Gáborral beszélgettünk a digitális átállásról, a talajról és az agrárképzésről
Olyan precíziós mezőgazdasági szakmérnökökkel beszélgettünk, akik gazdálkodási gyakorlata valamilyen szempontból különleges.
Dr. Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportvezetője beszélt az általuk végzett húshasznú szarvasmarha kísérletekről.
Nagyné Legény Ildikó, Mohai-László Viktória és Dr. Szabó Emese is több remek megoldáson dolgozik, amik jobbá teszik a gazdálkodási folyamatokat és annak eredményeként az élelmiszer-termelést.
Gazdálkodási naplóról és térinformatikai tudásra alapozott döntéstámogatásról is beszélgettünk Nagy Edina agrár szaktanácsadó és növényorvos szakemberrel.
Kísérletekről, fejlesztésekről, kutatási eredményekről és alkalmazott technológiáról is beszélgettünk Dr. Mikóczy Nárcisz óvári gazdásszal
Az Ezért kincs az agráradat sorozatban ebben az évben a nőké a főszerep, az idei részekben velük beszélgetünk az agrár-digitalizációs témákról.
Dr. Pecze Zsuzsanna már korán felismerte a precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségeket és kezdte meg munkáját, kutatásait ebben a témában az óvári egyetemen.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatban ebben az évben a nőké lesz a főszerep, az idei részekben velük beszélgetünk az agrárdigitalizációs témákról.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk évindító, 35. részében is újdonságokkal készültünk. Ebben az évben a nőké lesz a főszerep.
A 2024-es évben ugyanis a hölgyeké lesz a főszerep, egész éven át a mezőgazdaságot meghatározó nőkkel beszélgetünk az agrárdigitalizációs témákról.

A csapadékhiány és a tartós hőség megviseli a fák és a bokrok mellett a füveket is, ezért fontos, hogy a városok és falvak zöldfelület-kezelésekor szakítsunk a rossz megoldásokkal.
A szezon kezdetével egyre több hazai termesztésű alapanyag válik elérhetővé, így érdemes tudatosabban választani a boltok polcairól.
A háztartásban felgyülemlő papírhulladékok - mint a natúr kartondobozok, a vécépapírgurigák és a papír tojástartók - kiváló ún. "barna anyagot" biztosítanak a komposzt számára.
Egy négyfős háztartás esetében az élelmiszer-pazarlás éves szinten átlagosan 160 000 forint veszteséget jelent.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság elrendelte az érintett tételek forgalomból történő kivonását.