2024. július 19. péntek Emília

Ezért kincs az agráradat – XXVI. rész: Új lendületet kapott a magyar bogyós gyümölcs termesztése Nyugat-Nógrádban

Agro Napló
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának negyedik részében a bogyós gyümölcsök termesztésének adatokon alapuló, modern technológiáit nézzük meg közelebbről Nógrád megyében. Egy fontos kezdeményezésről számolunk be és megnézzük, milyen lehetőségek vannak a drónhasználatban, a nemesítésben és a digitalizációban.

Támogatók:

Új lendületet kapott a magyar bogyós gyümölcs termesztése Nyugat-Nógrádban

Dr. habil. Milics Gábor

Az előszót Dr. habil. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke és a Digitális Agrárakadémia egyik szakmai vezetője fogalmazta meg.

A precíziós gazdálkodás számos példáját mutatta be eddig a cikksorozat, amely az agráradatok értékét igyekszik megvilágítani mindenki számára. Több területen is az lehet az érzése az embernek, hogy önmagunkat ismételjük évről évre, és nincs semmi új a Nap alatt.

A cikksorozat mostani része erre cáfol rá, hiszen a precíziós, adat­alapú gazdálkodást egy újabb ágazat szempontjából vizsgálja. Nagy hozzáadott értékkel, rengeteg munkával és viszonylag alacsony automatizálhatósággal jellemezhető a bogyós gyümölcsök termesztése, ugyanakkor a legújabb technológiák, mint a küszöbön álló drónos permetezés vagy az adatalapú területválasztás máris új perspektívákat nyit az ágazat előtt. Hazánkban hagyományosan Nógrád vármegye területe a bogyós gyümölcsök igazi otthona, de Győr-Moson-Sopron vármegye több része is kiváló adottságokkal rendelkezik a bogyósok termesztése terén. Nem véletlen, hogy a MATE bogyósokkal foglalkozó kutatóintézete is itt helyezkedik el. A szakemberek a cikkben rávilágítanak arra, hogy milyen lehetőségek rejlenek a málna, a ribiszke és egyéb bogyósok termesztése terén, még úgy is, hogy az éghajlatváltozásnak köszönhetően új megközelítés szükséges a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben, illetve a teljes termesztéstechnológiában. Miközben a tapasztalatok sokat segítenek, megnövekszik az adatok, az új szemléletmód és a modern megoldások szerepe. A magyar bogyósgyümölcs-ágazat érdemes a megmentésre és a fejlesztésre. 

Ízlés szerint készítsen mindenki egy (málna)lekváros kenyeret vagy töltsön egy (málna)pálinkát és olvassa el, hogy megtudja, „Miért kincs az agráradat” ebben az ágazatban is!

A magyar bogyósgyümölcs-ágazat támogatásán dolgozik Nógrád vármegyében a Vidéki Agrártudás Transzfer Hálózat.
A szervezet vezetői, Fábián Gábor és Fábián Attila Borsosberényben fogadtak minket egy tartalmas, háromórás beszélgetésre. Ezen a termesztéstechnológiáról, a drónok használatáról és az ültetvények hatékonyabb működésének elősegítéséről is fontos információkat osztottak meg. Közben pedig telefonon bekapcsolódott Dr. Varga Jenő tudományos főmunkatárs, a MATE Kertészettudományi Intézetének Fertődi Kutatóállomásának vezetője is. Komoly tervek, feladatok és kihívások állnak a magyar málna, ribiszke és bodza előtt, de van remény.

Fábián Attila, a Vidéki Agrártudás Transzfer Hálózat szakmai vezetője

Nógrád vármegye nyugati részében, a Börzsöny lejtőin és savanyú talajain hosszú ideig biztosítottak munkát és megélhetést több száz családnak a bogyós gyümölcsök, aztán több okból is visszaszorult a tevékenység. A munkaerőhiány, a klímaváltozás, a kereskedők túlzott haszon­éhsége, valamint a hűtőházak felszámolása és az egységes árualap hiánya együtt eredményezték, hogy 2023-ban már nagyon kevesen foglalkoznak a bogyósok termesztésével a termőtájon. Napjainkra a termésmennyiség szinte mindegyik érintett növényfaj esetében a harmadára, negyedére esett vissza.

A szaksajtóban szinte minden évben eltemetik a magyar málnát, ám a helyzet nem reménytelen – mondta az idősebb testvér, a vállalatvezetésért felelős Fábián Gábor.

– Ha valaki pénzt szeretne keresni, értékes árut kell termelnie, ehhez fontos a minőségi, egységes árualap. Amihez fejlett, egységes termesztéstechnológia szükséges, hogy a piacot megfelelően ki lehessen szolgálni. Amíg egy termőtájról nem tudnak 50–100 tonnát összegyűjteni a gazdák, nem igazán áll velük szóba a multinacionális kereskedelmi lánc, így maradnak a kisebb beszállítások; például a cukrászdák, a manufaktúrák és a szörpüzemek.

A Nyugat-Nógrádi Területfejlesztési Központ és a Vidéki Agrártudás Transzfer Hálózat megalakításával párhuzamosan ismerkedtünk össze a fertődi szakemberekkel, aztán a kölcsönös segítségnyújtás után mindenki továbbgondolta a lehetőségeket és a közös munkát. Ekkor határoztuk el, hogy legyen a bogyós gyümölcsök kutatóintézete és a termelők között egy olyan csoport, ami segít az adatok és a tudás átadásában, a kommunikációban, a kutatási eredmények gyakorlatba ültetésében, valamint a gyakorlat visszacsatolásának közvetítésében. Így aztán eljutnak az információk a kutatókhoz, az ő anyagaik pedig a gazdákhoz, a gyakorlatba átvihető, alkalmazható módon. A málnatövek elültetése után közösen felügyeljük a növekedést, a megjelenő betegségeket, az alkalmazkodóképességet és a tulajdonságokat. A monitoring folyamatosan, oda-vissza működik és előre viszi a munkát.

Erre remek példa a MATE Kertészettudományi Intézetének Sarródon (Fertődön) található kutatóközpontjában nemesített Fertődi zamatos málna. A Győr-Moson-Sopron vármegyében működő intézményben, amelyet Dr. Varga Jenő tudományos főmunkatárs vezet, rendkívül magas színvonalú munkát végeznek a szakemberek.

Az egyik legkomolyabb kihívás, hogy a magyar ültetvények el vannak öregedve. Ezért új fajták kellenének, mert az éghajlat folyamatosan változik, a csapadék mennyisége és eloszlása, valamint a hőmérséklet egyre kevésbé kedvez a bogyósok termesztésének – vette át a szót Fábián Attila, aki a szakmai munkát végzi.

– Az új fajták bevezetésével ezekre megfelelően lehet reagálni, itt jönnek képbe a kutatóintézetek, ahonnan akár kísérletek végzésére is kaphatunk olyan fajtajelölteket, amelyeket adoptálni lehetne a Nógrádi termőtájba.

A 2020-ban megvalósult Nyugat-Nógrádi Területfejlesztési és Innovációs Kft. célja, hogy intézményesítsük a rendszert, minél több illetékes szervezettel és szakemberrel tudjunk közösen tenni a magyar bogyósgyümölcs-termesztés helyreállításáért és fejlesztéséért. Komoly feladat, hogy itt nem 5–600 hektárnyi területekről van szó, mint a szántóföldeken, hanem kisebb, átlagosan 2–5, legfeljebb 30 hektáron gazdálkodó vállalkozások adják a bogyósokat. Nekik igyekszünk segíteni, mert ma is sokan vannak Nógrádban, akik zártkertekben, kis területen termelnek. A rövid ellátási láncok (REL) egyre növekvő szerepével jobban megéri a tevékenység, van szerepük és helyük a kistermelőknek is. Egy kis segítséggel a helyi piacokon el tudják adni az árut.

Balról Borbély Gábor, Buják polgármestere és Fábián Attila, a Vidéki Agrártudás Transzfer Hálózat szakmai vezetője a „Palócföld aranya” című, ágazati márkanév molinója előtt fog kezet

Az elmúlt években eljutottunk az érdeklődő helyi termelőkhöz, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece, Nézsa és Nógrád ültetvényeire. Megnéztük a problémákat, amikre megoldást keresve segítettünk nekik. Erre hatalmas szükségük van, mert sajnos kevés támogatást kapnak az agrárgazdasági szakma illetékeseitől. A támogatás nagyon ráfér a magyar bogyósgyümölcs-ágazatra, amihez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium együttműködését és forrásait is szeretnénk elnyerni. Ahogy a szántóföldi növényeknél a nagyvállalatok hálózatszerű működéssel, integrátorként segítik a termelőket, itt is hasonló megoldás lenne célravezető. Mi törekszünk rá, hogy a kommunikáción és az összekötő szerepen kívül jóval többet nyújtsunk a közösségnek: a szaporítóanyagok, valamint az inputanyagok ajánlata mellett drónos monitoring szolgáltatással és szaktanácsadással támogatjuk a termelőket. A flottát egy nagyobb permetező drón és 3 darab kisebb felmérő drón alkotja különböző szenzorokkal, ezekkel repülünk az ültetvények felett.

Fontos, hogy a technológia érvényességét meg kell mutatni a gazdáknak. Mi ennek még az elején vagyunk, ezért úgy gondoltuk, hogy a szolgáltatás egy részét díjmentesen, kutatási együttműködés keretein belül nyújtjuk nekik. Ahogy a gazdák többségének, úgy nekünk is másodállás a bogyós. Számunkra egyelőre inkább érzelmi és szakmai alapja van a munkának, amit elkötelezetten végzünk, és várjuk azok érdeklődését és jelentkezését, akikkel az intézményesítésben és a komolyabb támogatások megszerzésében közösen tudunk dolgozni.

Drónfelvétel a Nógrád vármegyei ültetvényekről

Jelenleg közel 10 termelővel és néhány 10 hektáron dolgozunk, még mintegy 100 hektár van a termőtájban, hozzájuk is el szeretnénk jutni.

A drónos adatgyűjtésnél az NDVI- és az NDRE-felvételek használatával a későbbi érés szakaszát igyekszünk elkülöníteni a gyümölcsöknél, valamint a gyomok feltérképezésére is alkalmas. A 3D-s modelleken vízrajzokat is készítünk, a területek adottságai alapján pedig a tájolás meghatározását is segítjük. A zöldtömegindex alapján kiszámolható, milyen a fotoszintézis folyamata és helyzete, amiből szintén több következtetést le lehet vonni.

A bodzanemesítés is fontos feladat

A saját nonprofit tevékenységünk célja, hogy megőrizzük, támogassuk és fejlesszük a magyar bogyósgyümölcs-ágazatot, elsőként Nógrád vármegyében. Amikor aztán haszonnal alkalmazzák a termelők a talajvizsgálati eredményekre, a drónos monitoringra, a helyszíni megfigyelésekre és mérésekre alapozott szaktanácsadást, látják, hogy milyen kedvező hatással vannak ezek a gyümölcsök mennyiségére és minőségére, később piaci alapúvá, fizetőssé is fejlődhet az egyelőre még társadalmi jelleggel történő munkavégzés.

A hálózat működik, jól tudjuk segíteni a termelőket a Cserhát lábától, Nézsa környékétől egészen a Börzsöny lábáig, Hontig hatoló részeken. A későbbiekben ezt a tevékenységet a Börzsöny nyugati felére is ki szeretnénk terjeszteni, mivel ott is fontos történelmi termőtáj helyezkedik el a Kemence, Bernecebaráti, Szob és Kismaros tengelyen. A cél az ágazati szereplők összefogása, a gazdák oktatása, a meghatározott feladatok koordinálása és a termelők piacra jutásának elősegítése.

Úgy állunk hozzá: az első feladat, hogy megmaradjanak a nógrádi gyümölcsösök, utána lehet cégszerű és profitábilis a működés. Ehhez keressük a központi forrásokat és a lehetőségeket, hogy fenn tudjuk tartani magunkat. A bemutatkozás, a mérések és a döntéstámogatás, valamint 2-3 év sikere után, amint bizonyítható, hogy van értelme a szakmai együttműködésnek, szeretnénk elérni, hogy kétszer annyi bogyós ültetvény legyen a termőtájon. Nagy célunk még a részletes kataszterezés és a hozzá tartozó adatok begyűjtése, valamint rendszerezése is, ez hatalmasat lendítene a munka eredményességén. Ezt a MATE szakembereinek közreműködésével szeretnénk megvalósítani.

A bal oldalon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet részéről Dr. Fekete Albert intézetigazgató, egyetemi tanár, jobb oldalon pedig Dr. Kollányi László, tanszékvezető, egyetemi docens, középen a Nyugat-Nógrádi Területfejlesztési Központ egyik vezetője, Fábián Gábor

Fábián Attila szerint nemcsak az éghajlatváltozás, az átlaghőmérséklet növekedése és a csapadék mennyiségének csökkenése okoz gondot a termelőknek, hanem a fajták összetétele, valamint a külföldi szaporítóanyag minősége is. A lengyel Polka és Polana folytontermő fajták nem igazán váltak be ezen a termőtájon. Néhány év után kipusztulnak, mert nem tolerálják a nógrádi környezeti jellemzőket, nem ezekre az adottságokra nemesítették azokat. Ezért kiemelten fontos lépés a Magyarországon kinemesített fajták létrehozása, azokból vírusmentes szaporítóanyag előállítása és ezekkel a gazdák ellátása, majd az egységes termesztéstechnológia támogatása.

A megfelelő térállás, a kártevők elleni védekezés módjai, az ellenálló képesség növelése mind segít a hatékonyabb termelésben, ezeket is támogatjuk. Amíg például a pettyesszárnyú muslica óriási kártétele ellen nem lesz megfelelő növényvédelmi megoldás, addig a málnában és a szederben is a korai fajták jelenthetnek megoldást, mert a bogyók érése így elkerüli a rovarok rajzását. Sajnos a kártevő miatt az augusztusig, szeptemberig érő fajtákat egyelőre el kell felejteni.

A kísérleti fajtajelölteket célszerű volna először a nógrádi termőtájban kisparcellás kísérletekbe kihelyezni, majd a vizsgálatok eredménye alapján meghatározni, mi az, amit tudnak. A megfelelő visszaigazolás után pedig nagyobb mennyiségben is lehetne szaporítóanyagot előállítani, és a gazdáknak kiajánlani. Ehhez szeretnénk egy bázist kialakítani, akár a borsosberényi telephelyen is. Ez az utónevelő rendszer a fertődi kutatóközpontban mikroszaporítással előállított szaporítóanyagot Nógrádban szoktatná hozzá a helyi klímához, ráadásul a termelőknek sem kellene elutazniuk a néhány ezer darabért, ha itt, helyben kaphatnak új, vírusmentes szaporítóanyagot. Az új fajták a terveink szerint fél–egy év utónevelést követően a gazdák rendelkezésére bocsáthatóak lesznek. További lehetőség, hogy azoknak a gazdáknak, akik kérik, kisparcellás kísérletek kihelyezése is elérhetővé válna, ezekben pedig meg tudjuk nézni, hogy azokon a talajviszonyokon is megfelelő-e az adott fajta teljesítménye, aztán lehetne áthelyezni nagyobb léptékre.

Sorok és lankák Nógrád vármegyében: bogyós gyümölcs ültetvények drónfelvétele

A precíziós gazdálkodás a bogyósgyümölcs-kultúrákban hatalmas jelentőségű, mert nagy értéket állítanak elő egy hektáron, így a tévedés és a jó döntés is nagyobb hatású, mint például a szántóföldeken. Ezért itt még precízebbnek kell lenni. A talajmintavételezés, a drónos felmérés és kijuttatás is különösen fontos szolgáltatás, mert a drónos növényvédelmi megoldások kifejezetten alkalmasak a kis hektármérettel rendelkező, magas állású kultúrák kezelésére. Ezért is várjuk már nagyon a beadott szerekre a használatot engedélyező okiratokat, melyekkel akár foltkezelésre is lehetőség nyílik. Az NDVI-felvételek segítségével növényvédelmi előrejelzéseket lehet tenni és a kártevők terjedése is megfigyelhető. A rendszer úgy áll össze egésszé, hogy a megfelelő, vírusmentes szaporítóanyaghoz a kutatóintézet szakembereivel közösen termesztéstechnológiai metodikát fejlesztünk ki, melyben meghatározzuk a térállást, a tápanyag-utánpótlást, a növényvédelmet és az öntözés gyakorlatát, majd mindent átadunk a gazdának. A cél az elejétől a végéig kiszolgálni a termelőket, ami folyamatos monitorozással és a precíziós szerkijuttatással támogatva lehet majd igazán eredményes. Bízunk benne, hogy a néhány hektáros gazdákat is segíti, hogy újra lehet majd pályázni, folytatódik a „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” kiírás, amivel Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondása szerint az eddigieknél is több kistermelő élhet majd.

A drónok és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások ugyanis nagyban segítik a bogyósgyümölcs-termesztőket is: a zöldtömegindexek, az NDVI-képek alapján lehet mérni, mely területek, sorok és fajták igénylik jobban az öntözést. Ez a rendelkezésre álló víz és csapadék mennyiségének szűkössége miatt kritikus pont, hatalmas előnyt jelent a gazdáknak. Az árnyékolás, a hálóval való fedés és a szenzorok telepítése további fontos lehetőségek a fejlesztésekre, ezekre is érdemes figyelni.

A beszélgetésbe bekapcsolódott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Intézet Fertődi Kutatóállomásának vezetője, Dr. Varga Jenő is. A szakember 2017-ben kezdett részletesebben megismerkedni az észak-magyarországi bogyósgyümölcs-termesztés részleteivel.

A nógrádi termőtáj területeit, adottságait, klímáját és talajait vizsgálva bámulatos dolgokat láttunk az ültetvényeken. Bebizonyosodott, hogy a kihívások ellenére továbbra is érdemes foglalkozni a bogyósgyümölcs-termesztéssel, amire nagyobb figyelmet kellene és illene fordítani. A termőhely-minősítések során Győr-Moson-Sopron, Somogy, Vas és Zala vármegyében is sokszor látjuk, hogy hiányzik a szakmai támogatás és a segítség a termelőknek, ezért különösen örültünk Gábor és Attila megkeresésének és a közös munkának. A lényege, hogy közelebb hozzák a termelőket a tudományos tevékenység gyakorlati hasznához, miközben Fertődön koordináljuk a kutatást, a méréseket, a tapasztalatokat, a lehetőségeket és az új fajtákat. A több termőhelyen történő kutatás, a dupla adatsor pedig sokkal értékesebb a publikáláskor és az ültetvény telepítésekor is. A legfontosabb, hogy a kutatás és a következtetés megállja a helyét a gyakorlatban is. A nemesítés fókusza a központunkban a málna és a ribiszke, de természetesen a többi bogyós gyümölccsel is foglalkozunk, szeder, bodza és így tovább. Szeretnénk elérni, hogy a honosításoknak, a nemesítéseknek biztos alapot adjon a fertődi és a nógrádi mérések eredménye. Ezeken kívül agrárerdészeti rendszerekkel is foglalkozunk, mert ki kell mondani, hogy a málna és a ribiszke nem bírja a napot. A málna termesztési zónájának északi határa az 1990-es és 2000-es években volt Magyarországon, aztán a klímaváltozás eredményeképpen a vonal még feljebb tolódott, így egyre több gond és kihívás jelent meg. Ezért visszavittük a növényt oda, ahonnan kihoztuk: az erdőbe. Az árnyékolástechnikai kísérletekkel, a gödöllői Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Soproni Egyetem Kémiai Intézetével, a Soproni Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékével és Erdőmérnöki Karával, illetve a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet Sárvári Kísérleti Állomás és Arborétum csapatával dolgozunk együtt. Az intézetvezető, Dr. Borovits Attila közreműködésével a fák alá ültettük a bogyóst, a takarásos módszer pedig szépen igazolta a hatékonyságnövelést.

Nézsán, Kucsera János (balról a második) málnaültetvényében a fertődi szakemberek: balról Bergendi Nadin, Dr. Varga Jenő és Halász Adrienn

Több irányban is tovább tudunk haladni a vizsgálatokkal, ígéretes jövő előtt áll az agrárerdészet és a bogyós gyümölcsök közös fejlesztése. Fontos, hogy mi nem az erdészeti fát, hanem a gyümölcsfát és a bogyóst szeretnénk összehozni a termesztésben. A zártkerti revitalizáció programban több kiskert összefogásával, mérhető blokkokat kialakítva ilyen megoldásokat is meg lehetne próbálni Nógrád vármegyében. A málna mellett a ribiszke nemesítése is kiemelt feladatunk, a feketeribiszke-kísérletek most is zajlanak, túlnyomórészt a 2000 körül kiválogatott skandináv és már hazai fajták leszármazottai szerepelnek kiültetésben. Örömmel látjuk, hogy vannak köztük ígéretesek – mondta.

A mikroklíma kérdése okoz problémát. Arra jutottunk, hogy akár a lengyelektől bevont szülő vonal, a magasabb növésű, sűrűbb térhálózatú, sövénybe ültetett, egymást beárnyékoló optimálisabb mikroklímát biztosító állomány sokkal hatékonyabb lehet, mint a régebbi, kisebb, kompaktabb bokrú, szellősebben telepített tételek. Erre látunk jó példákat a kísérleteink során; jó és ígéretes fajták vannak, amelyek felveszik a versenyt a piacon jelenlévőkkel. Ezek még további vizsgálatra szorulnak, de várható a bejelentésük a közeljövőben.

Szemle a málnaültetvényben

A málna vonatkozásában az egyik munkatársunk Fertődi maxima néven bejelentett egy olyan vesszőn termő típust, amely hosszú őszön akár az adott évi sarjakon is tud másodtermést hozni, így kétszer is hozhat gyümölcsöt. A magyar málnanemesítés története során nagy eredményeket elérő Dr. Kollányi László fia, Kollányi Gábor tette meg ezt, aki a három kutató egyike Fertődön. Várható még további málnafajta bejelentése, valamint a Kárpátiánál sokkal jobb tulajdonságokkal, nagyobb húskihozatali aránnyal rendelkező rózsa, vagyis csipkebogyó is. Ez utóbbi szaporítása még nincs kidolgozva, amint ez megvan, piacra vihető és forgalmazható lesz. A szederkísérletekkel is haladunk, ahogy folyamatos a bodzafajták bővítése érdekében végzett munka is.

Gábor és Attila megkeresése alapján egy fajtafenntartó nemesítési programot is indítottunk a kutatóintézet kísérletei mellett. A kihelyezett kísérletekből is sok fontos és hasznos információt gyűjtünk, továbbá vizsgálni kezdtük Gáborék segítségével a partnerektől beszedett 30 éves Fertődi zamatos málnaállomány anyagait. Ez azért érdekes, mert ugyan ez vitális és nagyon jó tulajdonságokkal rendelkező fajta, de az olyan kiváló állapotú ültetvény, mint a Kucsera családnak van Nézsán, nagyon ritka. Az ültetvényen megállt az idő számunkra is, különleges volt megtapasztalni az 1980-as évektől ott termesztett málna minőségét. Hoztunk be onnan tételeket, amelyeket a Nébih szakembereivel és a fajtanemesítő fiával, Gáborral fogunk vizsgálni.

A szaporítás lényege ugyanis nem csak az, hogy a vevő friss tételt kapjon a saját anyagából, amiből fel tud építeni egy új állományt, amit el tud telepíteni egy kitűzött, új parcellába. Fontos az is, hogy visszaigazolást nyerjen arról, hogy ezek nem a fajtamagról kelt hibridjei, hanem esetlegesen a ténylegesen az eredeti Fertődi zamatos állományai. Ez azért izgalmas, mert hozzásegíthet a minőség javításához, mert vitalitásban lehet különbség. Ezáltal fajtafenntartó nemesítést tudunk elérni. A minták már a laborban vannak, a tűzdelés megkezdődött, később pedig a tálcás anyagot adjuk át a Fábián testvéreknek, előreláthatólag idén ősszel. Ez az anyag egyrészt vizsgálat tárgyát is képezi, továbbá szaporítási és frissítési lehetőséget is nyújt egyben. Ezzel kiküszöbölhető a többszöri szaporítás okozta minőségi romlás esélye.

Ahhoz, hogy az állomány vírusmentes legyen, mindig zárt közegből, vírusmentes körülmények közül központi törzsültetvényből kell, hogy induljunk. A növényvédelmi szabályok betartása mellett steril körülményeket csak laborban tudunk biztosítani, így tudjuk vírusmentesen kiadni kiültetésre a növényeket.

Magyarországon a klíma a meghatározó a kutatásokban, ezért olyan, viszonylag szárazságtűrő alapfajokat viszünk be a keresztezésbe akár többszöri visszakeresztezéssel, amelyek hordozzák a szükséges tulajdonságokat. Továbbá mindig fontos alapelv volt és marad is Fertődön, hogy – más országok irányzataitól eltérően – finom legyen a gyümölcs, számunkra az íz a fontos – mondta Dr. Varga Jenő.

Málnasorok a Nógrád vármegyei határban

Fábián Gábor azzal folytatta, hogy „szeretnénk megvalósítani a bogyósgyümölcs-ágazat digitalizációját, megtervezni a hatékony termesztéstechnológiáját, ezt közösen kidolgozni az illetékes szakemberekkel. A szenzorok kihelyezése, a hőmérséklet, a csapadék mennyiségének és a napsütéses órák számának mérése hatalmas támogatást jelent a termelőknek. Ebben rengeteg lehetőség van, amit érdemes a gyakorlatban tesztelni és alkalmazni is.”

A másik kulcskérdés a kataszterezés, amihez a régi adatsorokat fel kell kutatni, meg kell találni vagy újra létre kell hozni azokat. Az ortofotókkal az évenkénti adatsorok felállítása lehetséges, ezeket egybe kell hozni, hogy ténylegesen hasznos lehessen a munka. A változó dózisú hatóanyag kijuttatása és a foltkezelés komoly lehetőség, ahogy az öntözésnél is érdemes kihasználni a monitoringot. A technológia és a gépek is rendelkezésre állnak, a használatuk megtanítása és a szolgáltatás elterjesztése még előttünk áll – fogalmazott.

Ezekkel a témákkal érkezünk a következő részben

Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk következő, 27. részében a helyspecifikus technológia rendszerben történő alkalmazását mutatjuk be a Komárom-Esztergom vármegyei Solum Zrt. telephelyein, Komáromban. Az öntözés, a tejtermelő tehenészet, a burgonya- és a takarmánynövény-termesztés is adatokra alapozva, a döntéseket a technológiával támogatva valósul meg, érdemes lesz akkor is velünk tartani! Szép példát láthatunk arra, hogy milyen a digitális átállás, amikor több évtizedes szakmai tudást felhasználva, nagyban és jól végzik.

  Az összeállítást az AGRO NAPLÓ felkérésére Csurja Zsolt gödöllői gazdász, óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök készítette.

Köszönjük Bergendi Nadin, Kollányi Gábor és Varga Jenő szerzőtárs közreműködését!

Sorozatunkban korábban:

A cikk szerzője: Csurja Zsolt

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?