2024. április 23. kedd Béla

Ezért kincs az agráradat – XXV. rész: Beltéri kertekkel és adatalapú termesztéssel demokratizálják a mezőgazdaságot

Agro Napló
Negyedszázados megjelenéséhez érkezett szakmai cikksorozatunk, amelyben az agrárdigitalizáció gyakorlati lehetőségeinek bemutatása az egyik fő cél. Ezúton is köszönjük a visszajelzéseket, a közreműködést és a remek beszélgetéseket! Továbbra is hasonló elszántsággal számolunk be a mezőgazdaság technológiai fejlődéséről. A 25. részben a bedrock.farm szakembereinek tapasztalatait mutatjuk be, a beltéri kertészet témáját feldolgozva. Ezúttal is jó olvasást kívánunk!

Támogatók:

Beltéri kertekkel és adatalapú termesztéssel demokratizálják a mezőgazdaságot

Dr. habil. Milics Gábor

Az előszót Dr. habil. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke és a Digitális Agrárakadémia egyik szakmai vezetője fogalmazta meg.

Az adatalapú gazdálkodás egészen új értelmet nyer akkor, amikor valaki megismerkedik a zárt termesztőrendszerek világával. Az „indoor farming” olyan szabályozott körülmények közötti növénytermesztést jelent, ahol mind a termesztő közeg, mind a tápanyag- és a vízellátás maximálisan hozzáilleszthető egy adott növény igényeihez. A technológia elsősorban azokban az országokban éli fénykorát, ahol az éghajlati körülmények nem feltétlenül engedik meg egy-egy növény termesztését, de arra is lehetőséget biztosít, hogy egyes növények – mint például a saláta, az uborka vagy a paradicsom – folyamatos termesztését tegyük lehetővé. Sajátos, „zárt világ” – mondhatnánk, és első hallásra idegennek is tűnik, de ha jobban belegondolunk, hogy folyamatos, ellenőrzött minőségű és mennyiségű, prémium termékek előállítását végezhetjük így, valami mégis van ebben. A szakértelem, az adatok felhasználása és azok szerepe megkérdőjelezhetetlen ebben a technológiában, hiszen a szabályozott körülmények csak így biztosíthatók, de ha automatizált rendszerekben gondolkodunk – amelyek alapja a mérés és az adat – akkor akár kis tapasztalattal is garantált a siker. Sok kérdés is van persze, hiszen a számos változó sokféle kimenetet adhat, de ha kidolgozott technológia áll rendelkezésre, akkor egy automatizált rendszerben mindenki előállíthatja a saját terményét.

Hogy hogyan is működik egy ilyen rendszer, energetikailag megéri-e egy befektetés, vagy milyen értéke van az adatnak, megtudhatjuk az „Ezért kincs az agráradat” cikksorozat következő számából.

Adatalapú, információkat gyűjtő, rendszerező és elemző beltéri kertészeti növényter­mesztést fejlesztenek Budapesten. A lelkes és ötletgazdag magyar vállalkozásban a feldolgozott információk alapján hoznak a termesztéstechnológiát meghatározó szakmai döntéseket. A fejlődés folyamatos, jelentős és piacképes gyakorlatot eredményezett. Szűcs Endre, a bedrock.farm társalapítója és ügyvezetője, valamint Ratkóczy Dániel, értékesítési vezető mutatta be részletes tapasztalatait a témában.
A vállalkozás fiatal szakembereivel beszélgettünk a technológiáról, az energiamérlegről és beltartalmi értékekről is.

Szűcs Endre

Ratkóczy Dániel

A bedrock.farm egy beltéri növénytermesztéssel foglalkozó agrártechnológiai startup, melyben teljesen kontrolláltan biztosítjuk a növények számára a növekedéshez szükséges feltételeket. Hagyományos értelemben ez az időjárást jelenti, a környezet meghatározó és befolyásoló tényezőit beleértve – kezdte a beszélgetést Szűcs Endre.

Fontos, hogy a növény direkt és indirekt környezete egyaránt hatással van a növekedésére. Elvi és biológiai szempontból is nagy különbség van a növények és az állatok között. A madarak, a legelő állatok helyet változtatnak, a növény pedig egy helyben kell, hogy boldoguljon. Ehhez képest a legtöbb fajt már nem az eredeti őshazájában termesztjük, hanem áthoztuk más éghajlatokra, más időjárási körülmények közé. A növényeknek meg kellett tanulniuk adaptálódni, alkalmazkodni a feltételekhez.

Növények a bedrock.farm beltéri kertjében

Ezt a képességet használja ki a beltéri növénytermesztés. A teljesen kontrollált üzemeltetés technológiai szempontból csak egy lépésre van az üvegházaktól. Egy beltéri farm éppen egy egységnyivel tér el a kontroll szintjében. A fő különbség, hogy a növekedés szempontjából itt a fénynek már nemcsak rásegítő szerepe van, hanem adatok és beállítások alapján egészében hat a termelésre.

Azon túl, hogy a növény környezetét kontrolláljuk, szükség van a környezeti fókuszra, mert ha hatni akarok rá, azt a génmódosítás, a tenyésztés, a nemesítés megoldásaival, vagy a környezetére való befolyásolással tudom megtenni. A hagyományos mezőgazdaság pedig alapvetően nem képes az időjárásra hatni, a beltérben viszont belép ez a tényező, létrejön a teljesen kontrollált környezet. A fóliasátor, az üvegház és a beltéri kertészet mind befolyásolja az adott közeget és az inputokat, viszont beltérben szabályozhatjuk a legtöbbet ezek közül az adatok alapján. Ezzel egy növény 4–6 hónapos termőszezonját akár 10 hónapra is ki tudjuk tolni. Ez abból adódik, hogy módosítottuk a környezetet.

Mi nem foglalkozunk génmódosítással és a növény belső folyamataival. Viszont vannak például hidegtűrő salátáink, amelyek más igényeket kívánnak a termesztés során, ezért már a vetőmagválasztáskor nagyon figyelünk a kiinduló tulajdonságokra, a fajtákban lévő növekedési potenciálra és a környezetnek való megfelelésre. A beltartalmi értékek, az íz, a karakter és a termelhetőség szempontjai alapján választjuk ki a növény genetikáját, és a lehető legjobb inputanyagokat adjuk meg neki. A jó minőségű vetőmaggal folyamatosan kiszámítható és kiváló termést tudunk lehozni a kertek tálcáiról. Fontos, hogy a beltéri kertészetben a környezetre adunk különböző válaszokat és hatásokat, ebből igyekszünk kihozni a maximumot, javítani a teljesítményt.

Zöldségek a dobozban: napfényt és talajt sem használnak a termesztésükhöz

A minőségi paraméterek koncepciója megegyezik a séfek követelményeivel, amely az élelmiszer-ágazaton belül az egyik legszigorúbb elvárásokat jelenti, magas minőségi igényekkel. Egy salátához a séfek legalább 10–12 minőségi paramétert vesznek figyelembe, továbbá különleges szempontokat is érvényesítenek. Érthető, mert a nap végén ők foglalkoznak a legtöbbet a megtermesztett alapanyaggal. Az élelmiszermérnökök a legtöbbször a nagyipari gyártásra összpontosítanak, itt viszont alapvetően friss élelmiszereket kell előállítani.

Az éttermekben dolgozó séfek definiálják a legjobban a minőséget és az ételt. Mi az ő elvárásaiknak felelünk meg. Amikor valaminek érezhetően jó íze van, és a mért értékek alapján kihoztuk belőle a benne lévő potenciált, a beltartalma is megfelelő lesz.

Sokan foglalkoznak a technológia adat alapú megvalósításával és vizsgálatával, a mikrozöldségek, a fűszernövények, a leveles zöldek és az ehető virágok esetében is megvan ez a törekvés. Ahogy kültéren is lehet minőséget vagy mennyiséget előállítani, úgy beltérben is lehetséges ez. A fókusz dönti el, milyen lesz, mi igyekszünk a lehető legfinomabb, leginkább tápanyagdús növényeket termeszteni – fogalmazott Endre.

Ratkóczy Dániel szerint a séfnek alapvetően semmi ráhatása nincs a kereskedelmi láncra, azt kapja, amit hoznak neki. Kell a tevékenységéhez szaktudás, kellenek eszközök a munkafolyamatok elvégzéséhez, valamint az egyik legfontosabb, az alapanyag. Minőségi alapanyagból pedig jó technológiával kiváló végeredményt lehet kihozni. Ehhez a minőség, az eltarthatóság, a beltartalom és az íz a belépő, ez egészül ki a konzisztencia, a kiszámíthatóság igényével. A séfnek ezáltal kontrollja van afelett, hogy milyen alapanyagból dolgozhat és számíthat a megszokott minőségre, valamint hatással lehet a mennyiségekre. Ez hatalmas előny.

Fejlődés a mesterséges megvilágítás alatt, tálcákon

A beltéri kertészet két alkotóeleme a növény és a termesztési környezet – folytatta Endre. A növényélettani szempontból releváns direkt és indirekt környezeti tényezők; például a levegő, a hőmérséklet, a víz, a tápanyag értékei mindent összeadva 15–17 nagy paramétert alkotnak, amit figyelünk. Egy kicsit kibontva a 35–40 is kijön, mi 53 tényezővel dolgozunk. Ennek az adathalmaznak 60%-át adják a tápanyagok.

A termesztési környezet infrastruktúráját 99%-ban technológiai megoldások adják. Adagolók, szűrők, vízfűtők, vízcserélők, szivattyúk, lámpák és tároló berendezések. A rendszert üzemeltetni olyan, mint egy régi repülőgépet, amihez szükséges pilóta, másodpilóta, gépész, műszerész, navigátor, kommunikátor, valamint több stewardess. A vezérlésben a főszerepet a kommunikáció és a rendszer üzemeltetése tölti be. Figyelni kell a protokollokat, és jókor kell megnyomni a gombokat, mire a rendszer automata üzemmódra kapcsol. Ez az üzemmód nálunk a hardver, ami támogatja a farmok működését.

A kialakított termelési rendszer használatával nem kell az infrastruktúrát figyelni és módosítani, 30 változó tényezőt mozgásban és kézi irányítás alatt tartva, hanem a program rásegít a folyamatokra a legoptimálisabb termesztés érdekében. A saláta életútjának is van egy menete, egy időben és környezeti fázisokban meghatározható útvonal, amin a fejlődése halad. A paraméterek eközben állíthatók, mindez pedig adat alapon automatizálható – mondta Endre.

Emeletes tálcarendszerekben termesztik a növényeket

Dániel azt is részletezte, hogy a hardver be tudja állítani az infrastruktúrát azzal a céllal, hogy a lehető legalkalmasabb környezetet teremtse meg a növény számára. Ám a gépnek szakmai beállítás és felügyelet nélkül nincs igazából fogalma arról, hogy adott igény és feltételek megléte esetén milyen értékek a helyesek a cél eléréséhez. Ennek pedig megvan a szoftverigénye is. Ez az irányítási rendszer kifinomult része, amely a recepteket tartalmazza. Az összegyűjtött leírásokkal a tapasztalat, az idő és a tér hármasától függetlenül egész jól lehet reprodukálni a növénytermesztés eredményét. A receptek tartalmazzák, milyen eszközök, beállítások, megoldások és összességében technológiák szükségesek ehhez.

A szoftver mesterséges intelligencia segítségével a technológiai útvonalat határozza meg. Amikor egyet kiválaszt a gazda az online felületen, például borsót szeretne termeszteni a beltéri kertészetben, kiválasztja a programban azokat a feltételeket, amelyek a legjobbak ehhez, ezt betölti a hardverbe, ami aztán beállítja az infrastruktúrát olyan környezetre, ami a növény számára ideális.

A tápoldat és a táptalaj

Endre arról is beszélt, hogy a vízkultúra, vagyis a hidropónia mellett az aeropónia is érvényes megoldás a beltéri kertészet során. Az előbbi a föld, talaj nélküli növénytermesztés, aminél a szükséges tápanyag és víz egy oldaton keresztül jut el a növénybe, a gyökerek egy vizes oldatba lógnak bele. A tápoldat a tápanyagokat vízzel oldva biztosítja a feltételeket. Az aeropónia során a tápoldatot más fizikai tulajdonságúvá tesszük, párát, ködöt képzünk belőle a víz porlasztásával. Permet formájában érkezik a nedvesség a növény gyökeréhez. Itt is megvan, miért jó és hogy kell végrehajtani.

A különböző növényfajok és -fajták is eltérő környezeti igényűek, amit ismerni és biztosítani kell

Fontos alaptézis, hogy a természetben, szabadtéren is esik az eső, ami bemosódik a talajba és hasonló formában találkozik vele a gyökérzet. A csapvíz feldolgozása az egyik fő feladat, egy szűrőberendezéssel, közel desztillált víz tulajdonságú folyadékot képzünk. Ennek előállítása energiaigényes és drága, ám remekül lehet dolgozni vele.

A hagyományos növénytermesztéssel megegyezően a hidropónia során növényélettani, biológiai és biokémiai szempontból ugyanazok a természetes folyamatok történnek meg; oldat formájában veszi fel a tápanyagokat, a kioldott mikro- és makroelemeket a gyökérvégeken a növény. Ez nem új technológia, a víz alapon történő termesztés több 100 éves történetű. Beltérben ahelyett, hogy a növény a földből kioldott tápanyagokkal gazdálkodna, mi adjuk meg számára a szükséges inputokat, ezáltal sokkal kisebb a pufferhatás, viszont sokkal nagyobb lehetőség van kontrollálni a folyamatokat.

Közelről és kicsiben: egyedszinten is megvalósul az adatalapú termesztés a beltéri kertben

Dániel azzal folytatta, hogy a DWC (Deep Water Culture) technológia alkalmazásakor a tárolóedényben víz és tápoldat van a medencékben, aminél konstans a gyökérzónánál történő vízkeringtetés. Folyamatosan és olyan sebességgel keringtetjük, hogy egy nap alatt több víz áramlik be a rendszerbe, mintha óránként ki lenne cserélve. A diffúziós folyamat során bent tartjuk a vizet a rendszerben, a keringtetés hatására pedig olyan, mint egy folyamatosan visszatöltött svédasztal, amiről kínáljuk a növénynek a tápanyagokat, az pedig kiválasztja azt, amire éppen akkor a leginkább szüksége van. A rendszer automatizált, csak egyszer kell felépíteni, utána csak fenntartásra, a fogyó inputanyagok utánpótlására kell figyelni, a megfelelő víztisztítás mellett. Lényeges, hogy a beltéri kertészet sokkal inkább a légtechnikára és a megvilágításra fókuszál, mint a tápanyagokra. A legtöbb spanyol és magyar beltéri kertészet már hidropóniásan termeszt, egy bejáratott, működő technológia használatával.

Saját fejlesztésű megoldásunk, hogy nincsen semmilyen hagyományos közeg a mikrozöldek esetén, a nagyobb növényeknél pedig Hollandiából rendelt lebomló szivacsot használunk, a szakmában továbbá kőzetgyapotot, kókusszrostot, vagy földes elegyet alkalmaznak. Az előző beltéri kertünkben ehhez nekünk 5,1 m3 földet kellett volna havonta beszállítani, a mostaninál ez az érték 7 m3 lenne. Ezt kihagyva a vetési költségek 8–13%-át megspóroljuk évente. Hálós-rácsos megoldással, megfelelő fémes tálcákkal dolgozunk, melyek olyan elosztásúak, hogy a gyökerek az aljukon beakadva kapaszkodnak, a további részek pedig a tálca felett helyezkednek el. Egy lap alá futnak be a gyökerek, egy szakaszuk a levegőben lóg, a végek pedig a DWC medencében vannak. Az ilyen típusú rácsos technológia nagyon ritka a világ beltéri kertészeteiben, mi igyekszünk ezt a megoldást folyamatosan továbbfejleszteni – mondta a szakember.

Az energiamérleg

A mezőgazdaság kiemelten energiaigényes, nem mentesül ez sem alóla – mondta Endre. Hozzávetőleg 5–10 darab, átlagos 210 kW fogyasztású háztartásnyi áramot elhasználunk egy 60–70 m2-es beltéri kert üzemeltetéséhez. A farm ezért cserébe letermel több 10 ezer adag terményt, ami a szabadpiacra kerül, az áramtermelés gazdasági eredménye jelentős.

A különleges világítástechnika működtetéséhez komoly mennyiségű energia felhasználása szükséges

A szántóföldi termesztésnél borzasztó nehéz egy gazdának, hogy visszamérje az energiamérlegét, mindennek, mindenét kiszámolja, figyelembe vegye a traktor, a kombájn, a víz adatait, hogy milyen inputanyagokat ad ki és hogy azok hogyan hasznosulnak. Eszméletlenül komplex a rendszer, számos összetevővel. Nálunk ez 3 tényezőre korlátozódik.

A legtöbb beltéri rendszernél az áramra optimalizálnak, sok helyen víz sem kell, mert levegőből nyerik ki a nedvességet.
A transzformáció lényege beltérben, hogy „áramból csinálsz salátát”. A fogyasztásmérő órák segítségével minden kiszámolható, ellenőrizhető, egyértelműek az összefüggések. Megvan, mekkora energiaköltségig és mennyire éri meg a termesztés.

A logisztikai költségek nagyon jelentősek, ezért fontos, hogy a termelés helye közel legyen a felhasználáséhoz. Ritka az az éttermi infrastruktúra, ami maga képes lenne a kertészethez szükséges hely megteremtésére, jellemzően küzdenek a helyhiánnyal. Az energiamérleg szerint áramból rengeteget használunk, a pénzügyi mérleg pedig az adott ország energiaellátásától függ. Lehet az alapja szénerőmű, vízenergia, vagy egyéb energiaforrás.

Növényfajták és nemesítés

Nagy fajtaszortimenttel dolgozunk. Az igényeknek megfelelve igyekszünk sokféle növényt termeszteni. A piacnak a salátákon kívül szinte bármilyen fűszernövényre szüksége van. Ehhez jönnek még az ehető virágok. Az üzleti modellünkben a nagy választékot méretgazdaságossággal vegyítjük, mert az előállítási és a fix költségek mértéke sokszor például még egy további fajta használatával csökkenthető, a több fajta termesztése jobb eredményt hoz. Jelenleg, 2023. márciusában 160 körüli növényfajtával dolgozunk, ezek többsége mikrozöld. Spanyol, holland, osztrák és német genetikát vásárolunk, ezekből az országokból rendeljük a vetőmagokat, főként az első kettőből.

A tápanyagtartalom

Figyeljük a mikrobiológiai csíraszámot, laborvizsgálatokkal nyomon követjük az értékek alakulását, ez alapján mindig látjuk, hogy rendben van-e a termelés folyamata – folytatta Endre. A rendszer jelez, ha a megadott határértéket túllépi valami. A tápoldat mindig egy olyan koktél, egy mix, amit az alapján készítünk el, milyen növekedési szakaszban van a növény. Az igényeknél meghatározó az elektromos vezetőképesség (EC), hogy két mért pont között a vezetéken mennyi energia megy át. A vízben lévő ionok vezetőképessé teszik a tápoldatot, az EC mértéke pedig nagyjából összefügg az ionok jelenlétével. Ezeket figyelembe véve adagoljuk az NPK-t, és ráerősítünk mikro- illetve makroelemekkel, amiket oldatként szoktunk megvenni. Az adatokat visszamérve az EC-szinttel következtetünk a döntésekhez. Amit például a bazsalikom nem szeret, de még kibírja, a salátát már rég elpusztította, ahogy eltérő a fajtánkénti igény is a növényeknél. Mindnek ugyanaz kell, de másfajta mértékben.

Az ehető virágokhoz például  foszforból kell emelt mennyiség a virágzás ösztönzése miatt, így kikényszerítjük a szaporodást, intenzívebb a virágképződés. Ennek alapja viszont a zöldtömeg, amihez először nitrátra van szükség. Szépen felépített folyamatok ezek – vette át a szót Dániel. A piacra történő termelés gyakorlatát követően elindultunk abba az irányba, hogy a 3,5 év tudását oda szeretnénk adni másoknak, ki szeretnénk szélesíteni a rendszert.

Az alapvetésünk: demokratizálni a mezőgazdaságot. Ennek egyik eleme, hogy csökkentsük a belépési korlátokat, és olyan rendszert hozzunk létre, amihez nem kell végzettség, hogy egyre több ember tudjon csatlakozni.

A hardver és a szoftver megoldásokkal biztosítjuk a hátteret. Az első budapesti integrátor partnerünk, a Szuperzöld Kft. négy hónapja működik és fejleszt velünk. Ezalatt is sok dolgot sikerült tanulni a rendszerátadáshoz kapcsolódó kihívásokból, így jobban tudjuk működtetni a folyamatokat, megvalósítani a termelőtől az asztalig technológiát. A termékpaletta bővítéséhez a mikrozöldek salátakeverékekként történő bevezetésén is dolgozunk, ami egy újabb lépés afelé, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a beltéri termesztéstechnológiát. Dobozosítjuk a szolgáltatást, a következő fél évben pedig több további farmot szeretnénk kialakítani, integrátori megállapodásokkal.

Színes növénykavalkád a LED-fényforrás világítása alatt

Képzés, inspiráció

Endre arról is beszélt, hogy a beltéri kertészet egyik fő központja, egyik forráspontja az Egyesült Államok keleti partja, ahogy jelentős a közel-keleti és a távol-keleti helyszínek munkája, száma és szakmai súlya is, a Japán és a Dél-Korea alkotta fő tengellyel. Európa valamivel gyengébb láb a számosságot tekintve. Az inspirációnkat főleg az adja, hogy kifejezetten egyedi dolgot csinálunk abban az értelemben, hogy nem nagy növénygyárakat építünk, hanem kisebb helyi farmokat, amelyek helyi közösségeknek állítanak elő helyben termesztett alapanyagokat. A nagy farmok az országban szintén nagyon sok igényt lefednek, erre Gödöllő, Szeged, Szentes és Veresegyház is jó példa. Teljesen jól megvannak egymás mellett az ágazati szereplők; a kisebb-nagyobb üvegházak és beltéri termesztők. Egymástól tanulni az iparágban sok mindent lehet, ám a nagyobb cégek összességében mégis egy homogén piaci igényt elégítenek ki produktivitási előnnyel, mi pedig a heterogén piaci igények felé megyünk. Szinte minden ipari és mezőgazdasági tevékenység arra fejleszt, hogy megfelelő és állandó minőséget nagy mennyiségben állítson elő. Ezek az igények a magyar kertészetre vetítve főként a paradicsom és a paprika fogyasztására korlátozódnak, és ezekből sem olyan széles a választék, mint lehetne. Ehhez termesztésben ennél természetesen jóval több a lehetőség, valamint a meglévő tudás. Viszont fajban nem jellemző a változás. Ehhez képest beltérben rengeteg fajtával dolgozunk.

A technológiától függetlenül a vízió terén egyezünk a piaci szereplőkkel: a nap végén mindenki azt szeretné, hogy tápláló, biztonságos és elérhető élelmiszer legyen az üzemelés eredménye. Ez ad inspirációt a termesztéshez – mondta.

Dániel szerint az alap infrastruktúra mellett az egyedi igények sorsdöntő fontosságúak. Szükséges, hogy adatok, elemzések és célok alapján termeljünk, mert amennyiben analogikus érvelés alapján igyekeznénk technológiákat alkalmazni, nagyon megütnénk a bokánkat, mert nem mindig ismerjük a feltételeket, a körülményeket, a helyi részleteket és sajátosságokat. Más az áram ára Texas államban, Budapesten, Szaúd-Arábiában és Norvégiában is. Sok más szempontból is vannak különbözőségek, ezért a technológiát nehézkes másolni, a receptek viszont mindenhol működnek.
A témában szoktunk képzéseket és előadásokat is tartani, de ezeket a jelenlegi fejlesztési feladatok mellett hátrébb helyeztük az időben és a fontossági sorrendben is – mondta.

Mi a véleményetek a szántóföldi kultúrák beltéri termesztéséről, hogy áll most a technológia, mit láttok benne a jövőben?

A hajtatás és a palántázás szempontjából szerintem össze tud jönni a két ágazat. A jövőben teljesen rendben való – és néhány munkánk során ezt is csináljuk –, hogy a szabadtéri, fóliasátras termesztés egyik stabil pontjává válik a beltéri kertészet, például palántázásra, tesztelésre, vírusmentes szaporítóanyag-előállításra – mondta Szűcs Endre. A hagyományos szántóföldi növénytermesztés beltérbe költöztetésével kapcsolatban két komoly probléma is fennáll. Egyrészt a szárazanyag létrehozása rendkívül energiaigényes, a búza, a kukorica és a napraforgó is óriási mennyiséget használ fel a növekedéséhez. Kevés napsütéssel nem tudnak hatékonyan teremni, ráadásul a vízigényük is hatalmas. Mivel rendkívül energia- és inputanyag-igényes technológiák, létre tudnak jönni ugyan beltérben, csak borzasztó drágán. Úgy gondolom, hogy gazdaságossági szempontból nem rentábilis ez az irány – fogalmazott.

A jövő és a fejlesztési lehetőségek

Az alap felhasználói készlet, amivel dolgozunk, biztosítja a beltéri farmok üzemelését, egy adott keretben jól működik – mondta Endre. Ezeken kell alakítani és bővíteni a helyszínek adottságai, az áramár és a számítások eredményeinek ismeretében. A több változó és a nehezebb körülmények között történő működés befolyásolja a módszertant is. Cél, hogy a következő 2 évben minél több integrált farmot tudjunk létrehozni. A franchise rendszerben a független partnerek bértermesztést végeznek, mi az integrátori feladatokat látjuk el. A magunk részéről leadjuk a rendelést arra a helyi infrastruktúrára, hogy a kerttulajdonos termesszen meg valamit, ahogy sok mezőgazdasági területen is így működnek együtt a szakemberek. Ehhez biztosítjuk az összes szükséges inputanyagot, majd felvásároljuk a terményt úgy, hogy a megtérülés számításakor 20%-os ROI-értéket érjen el a termelő. A modell másik oldalán pedig éttermek, delikáteszek, boltok és hasonló egységek részére értékesítünk piackész termékeket. Fontos, hogy minél több hozzáadott értéket tesz bele a termelő, annál drágábban vesszük át a növényeket.

Dobozban a beltéri kertészet végeredménye: minőségi vetőmagokból termelnek a séfek igényeinek is megfelelő élelmiszert

A további terjeszkedést tekintve Magyarországon további 3-4 kertet szeretnénk kialakítani és támogatni Budapesten, ezek közül hozzánk közel egy már működik a XIX. kerületben, Kispesten. A további együttműködések fejlesztése folyamatban van, a magyar fővároson kívül főleg a V4-es országokban tervezünk hasonlókat. Bécs, Brno, Prága, Krakkó, Varsó, Wroclaw és Pozsony a célpontjaink, mert ezek a városok gasztronómiai kultúrájukkal hozzánk közeli szignifikáns szereplők. A távolabbi cél, hogy minden egyes felsorolt városban legyen 3-4, a bedrock.farm által integrált termesztési hub, az ott megtermelt terményeket pedig a helyi igények alapján helyben fogyasszák el.

Fejlesztések, terjeszkedés, technológia

Lényeges, hogy többféle növényélettani kísérletet folytatunk, ezek adják a receptek alapját, amihez nagyon fontos a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakembereivel való szakmai együttműködés. A Kertészeti Intézettel is dolgozunk közösen, alakul egy beltéri növénytermesztés tanszék náluk, több ponton és munkában csatlakozunk hozzájuk, megegyeztünk már a kutatási együttműködésről is – folytatta Endre.

A budapesti partnerkertünk tulajdonosának fő szakterülete pedig a mezőgazdaságban használt beltéri világítás, így kézenfekvő, hogy együtt dolgozunk a lámpák és a világítástechnológiák fejlesztésén – tette hozzá Dániel.

A mi részünkről a hardver és az a fölötti részek, az automatizáció, a szoftver és a növény útvonalának tervezése a legnagyobb hozzáadott fejlesztési értékünk. Olyan rendszert alakítunk ki, ami segít a rendelések kezelésében, a farmmenedzsmentben, az adatok, a profit és a változások alakulásának követésében. A fejlesztés során a célkeresztben a farm üzleti szempontból fontos profitábilis üzemeltetéséhez szükséges eszközök, szoftverek és megoldások vannak. Például a vetéstervezésnél nagy segítség, hogy egy rendezvényre készülve az adott vendéglátó vállalkozás séfje, vagy kapcsolattartója 3 héttel a program előtt jelez erről, ezt a rendszer érzékeli és automatikusan felemeli a hőmérsékletet a termesztés gyorsításához.

Egy átlagos beltéri kertünk beruházási igénye 13-14 millió forint, a reális, megvalósítható cél ezt 10-11 alá vinni, de a számításaink szerint további finomításokkal és beállításokkal el lehet jutni akár 8,75 millió forintos szintre, egyúttal „dobozos” termékké alakítani, így többeknek lesz elérhető.

Automatizáció és digitalizáció

A kertek jelenleg félautomata rendszerben üzemelnek, 80%-ban manuális munkavégzést igényelnek, de már megvannak azok a technológiáink, amik ezt 60%-ra tudják csökkenteni. Ám rájöttünk, hogy számunkra a fő kérdés inkább az operáció menedzsmentje: a termesztés, az aratás, a logisztika szervezése jóval több időt vesz igénybe, mint az üzemeltetés. Ezért a következő kertjeinkben már jóval nagyobb szerepet kapnak a digitalizációs megoldások a rendszerekben: teljes mértékben automatizált, receptekkel vezérelt termesztés valósul majd meg. Ezeknél az ember szerepe, hogy a folyamatokat online figyelemmel kísérje és irányítsa egy eszközről. Az indirekt automatizálás következtében nem kell átgondolni a döntéseket és a tervezést, amit az adatok alapján lehet, kiszámít a gép, így felgyorsul a folyamat. Ezen a területen is előrehaladottak a fejlesztéseink.

A végeredmény

Dániel szerint a receptúra dönti el, mi kerül a tányérra, ebben pedig a növény sok mindent maga validál, a lényeg a végeredmény minősége. Sok esetben a megbízhatóság és a kiszámíthatóság kiemelten fontos, a partnereink többségét nem érdeklik a részletek, inkább többet fizetnek, hogy mindent készen kapjanak meg hozzá. Fontos, hogy mindent mérünk, nyomon követjük a változásokat, így házon belül megvannak az adatok. Minden tálca, minden termesztési egység adatai össze vannak kötve, tudjuk, hogy mikor, hol, mi történt a növényekkel a fejlődésük során. Ez a folyamat 80%-ban automatizált, viszont fontos, hogy emellett számos döntés pedig az emberi szaktudás felhasználásával születik meg – mondta.

A beltéri kertekben olyan élelmiszert állítunk elő, ami teljesíti a szigorú minőségi elvárásokat, a nap végén pedig a fogyasztó, a boltos és a séf dönt arról, jól dolgoztunk-e – tette hozzá Endre.

A megvilágítás részletei

Dániel arról is beszélt, hogy a termesztés során nagyon fontos a világítástechnika, ezen belül a meghatározott spektrum, a kibocsátott hőmérséklet mennyisége és a világítás időtartama. Mivel a beltéri kertek növényei számára különleges fényforrások szükségesek, törekszünk a világítástechnika fejlesztésére is. A kertjeink igényeinek megfelelve a Led Lighting Kft. csapata épített egyedileg tervezett, modulárisan felépített LED-lámpákat. Az egyik cégvezetőjüknek az együttműködés és a találkozások hatására megtetszett a beltéri kertészet üzleti modellje, és jelezte nekünk, hogy idővel szeretne saját farmot létrehozni. 2022. novemberében ez meg is történt, márciusban már a negyedik hónapnál jár a termesztésben. Elmondása szerint nagyon élvezi a növények körében, a vízcsobogás hangjára végzett megnyugtató munkát. Fontos, hogy az üzemeltetést alaptudás nélkül is hatékonyan el lehet végezni, ehhez minden adatot és információt megadunk. A partnerkertünkben az első két aktív hónap alatt így közel 1000 doboznyi termést arattak le.

A Led Lighting Kft. LED fényforrásai világítják meg a bedrock.farm növényeit a beltéri kertben

A többszintű kapcsolat része a közös kutatás is, például a saláták termesztését vizsgáltuk 3 csoportra leosztva: az egyik csak fehér fényt kapott, a második emellé a távoli vörös tartományt is megkapta, a harmadik pedig a fehér és az UV megvilágításban részesült. A mért adatokkal alátámasztottuk a termelési irányokra vonatkoztatott alapvetéseket, a vörös tartománnyal is megvilágított saláták például a legnagyobb tömeget hozták a többihez képest.

A világítás fejlesztésénél fontos a PAR (Photosynthetically Active Radiation, a fotoszintetikusan aktív (fény)sugárzás) figyelembe vétele. A meghatározás célja a növények számára hasznos fénytartományok kiemelése. A PAR-spektrumon már nemcsak a látható, hanem a nem látható fények is szerepelnek. Ennél újabb és részletesebb megközelítés az ePAR spektrum kiterjesztett skála, ami a Nap sugárzásának szinte teljes hullámhossz tartományát lefedi.

A legmodernebb, fehér LED-fények tulajdonságai már akár 95%-ban hasonlítanak a napfényhez, ráadásul a csipek segítségével különböző spektrumtartományokat lehet velük előállítani, ami például lehetővé teszi, hogy 2700 és 5000 Kelvin értékű hőmérsékletet is le tudjon adni a lámpa. Ezzel akár a lemenő Nap, vagy a pirkadat fényeit is modellezni lehet. A napfény program alkalmazásával folyamatos, a természeteshez nagyon hasonló megvilágítást tudunk biztosítani a kertekben, ráadásul a spektrumot növényspecifikusan lehet meghatározni. A vezérléssel befolyásolható a frekvencia és a fényerősség. Azzal pedig, hogy megvan a programozás lehetősége, minden kertész a saját körülményeihez igazítva állíthatja be a megvilágítás értékeit. Míg a mikrozöldeknél elég egy kisebb, 10 Watt teljesítményű lámpa, a salátákhoz jóval több fény kell, az ehető virágokhoz pedig még ennél is több. A fényre egyébként a kender növény a legigényesebb, az igényli a legtöbb megvilágítást a beltéri kertészetben, ezzel is sokat kísérleteznek a világ olyan helyein, ahol a termesztése jogszerűen megvalósítható. A kispesti kertben viszont mikrozöldekkel foglalkoznak: 3-4 féle mustár, borsó, kapor, petrezselyem, koriander és retek terem a tálcákon, összesen mintegy 25 négyzetméteren.

A Kispesten található kertben most tesztelik az első, kimondottan vertikális farmra fejlesztett lámpákat. Egy átlagos LED-fényforrású lámpatest mintegy 20 Watt teljesítményű, ám a beltéri kertészetben egy egész szintre elég összesen 60 Watt, ráadásul csak 1,2 m2-re kell elosztani. Ezért a világítástechnikai cég csapata 80 centiméter hosszú, 12 Watt teljesítményű fehér fényű lámpákat tervezett, amelyekbe a távoli vörös fénytartományt is beépítették. A tesztektől kedvező eredményeket várunk, a jövőben erre a technológiára szeretnénk átállni – mondta Dániel.

Ezekkel a témákkal érkezünk a következő részben

Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk következő, 26. részében bogyós gyümölcsök termesztésének adatokon alapuló, modern technológiáit nézzük meg közelebbről Nógrád megyében.

  Az összeállítást az AGRO NAPLÓ felkérésére Csurja Zsolt óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök készítette. Fotók: bedrock.farm

Sorozatunkban korábban:

A cikk szerzője: Csurja Zsolt

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!