Támogatók:

Betakarítás és hozammérés egy adatalapon működő gazdaságban, Letenyén

Az Ezért kincs az agráradat cikksorozat előszavait jegyző Dr. habil. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense foglalta össze a Zala megyei technológiához és szakértő megoldásokhoz kapcsolódó gondolatait. Az agráradatok hasznosítása során kevés – de szerencsére egyre több – olyan gazdaság van ma hazánkban, ahol annyira tudatosan gyűjtik, rendszerezik és értelmezik a betakarítás során keletkező hozamadatokat, mint a letenyei Kossuth Mezőgazdasági Kft.-ben. Felismerve, hogy az adatgyűjtés milyen potenciált rejt magában, valamint törekedve arra, hogy a begyűjtött adatok minél közelebb legyenek a valósághoz, mintaszerű a gazdaság digitalizációjának a folyamata.

A cikksorozat ezen számában megismerhetünk egy olyan, adatra alapozott döntéstámogatási folyamatot, amely lekövette az elmúlt évek során látható dinamikus fejlődést. A saját beállított kísérletekkel, a digitalizáció új útjainak megismerésével és használatával – mint a felhő alapú rendszerek – illetve az egyre nagyobb gazdálkodói támogatást nyújtó távérzékelésen alapuló – és megfizethető – szolgáltatások alkalmazásával egy olyan technológiát mutatunk be, ami méltán érdemli meg a figyelmet. Számos térinformatikai alapú rendszer közül a gazdaság igényeinek megfelelő szoftvert használva, valamint az új adatgyűjtési megoldásokat – ilyen a drónos adatgyűjtés vagy a műholdas képfeldolgozás – is beépítve a gazdálkodói gyakorlatba objektív módon, adat alapon történik a jó gyakorlatok meghatározása és a kevéssé sikeres, kockázatokat magában rejtő területek meghatározása egyaránt. Az idősorosan rendelkezésre álló adatok mélyebb elemzésével egyre pontosabb képet kap a gazdaság a saját területeiről. A cikket végigolvasva nem kétséges: az agráradat: KINCS!

Zala megye délnyugati, horvát határmenti sarkában, Letenyén gazdálkodik közel 2000 hektárnyi szántóföldön a Kossuth Mezőgazdasági Kft. A családi vállalkozásban 12 éve, 2010 óta foglalkoznak a helyspecifikus, adat­alapú termeléssel. A traktorok és a kombájnok ekkortól gyűjtik az adatokat, amiket elemezve és felhasználva tudnak egyre jobb döntéseket hozni a növénytermesztés során. Kátai Zsolt, a cég ügyvezetője beszélt a hozammérés alapján végzett precíziós gazdálkodás részleteiről.

Így valósul meg az adatgyűjtés

A hozamadatok gyűjtését a John Deere kombájnokban található hozammérő egységekkel végezzük. A legrégebbi gépünk egy 2011-es John Deere S690i típus, ebben egy GS 2630-as monitor rögzíti az adatokat. Az adatok kinyerése külső adattároló, pendrive használatával történik és manuálisan töltjük fel a NextFarming programba, illetve a MyJohnDeere felületre az erre rendszeresített JD Data Manager szoftver segítségével.

A második gépünk szintén egy John Deere S690 típusú, de 2017-es gyártású kombájn, ugyanúgy GreenStar 2630-as monitorral, ami itt JDLink modemen keresztül továbbítja az adatokat a MyJohnDeere felületre, aminél már nem szükséges adathordozó. A NextFarming programba itt is adathordozóval továbbítjuk a szerzett információkat. A harmadik betakarítógépünk egy 2018-as John Deere S780 típusú kombájn, ebben GEN 4-es beépített monitor található, mely szintén JDLink modemen keresztül, a felhőrendszerben továbbítja az adatokat, a másik programba innen is adathordozóval töltjük fel.

Alapvetően 3 szoftvert használok az adatok gyűjtésére és kielemzésére. Az alap a Next Farming, ezt a programot 2010 óta alkalmazzuk. Minden, a mai mezőgazdaság számára fontos elem benne van. Meggyőződésem, hogy máig ez a legjobb és legátfogóbb, a mezőgazdaságnak fejlesztett program. Nagy előnye, hogy offline működik, így nem függ külső szolgáltatótól. Ezáltal minden, a területekről gyűjtött adat, munkavégzés, talajvizsgálati eredmények, információ 12 évre visszamenőleg rendelkezésünkre áll, ami sokat segít a döntések meghozatalakor. A MyJohnDeere felületét a gazdálkodási rendszerünk kiegészítőjeként használom, melynek a mai formájához és az átláthatóságához John Deere partnerként tevékenyen hozzájárultunk az évek során. A harmadik a Climate FieldView program.

Azt tapasztalom, hogy a MyJohnDeere felület hatalmas fejlődésen ment keresztül, az élen jár az adatátvitel, a továbbítás és a feldolgozás területén is, így nagyon megkönnyíti a munkánkat például a kijuttatási térképek elkészítésénél. Jó tanács, hogy az applikációs térkép esetén, ha valaki folyamatosan gyűjti a hozam­adatokat, fontos szempont, hogy azonos kultúrára készítse el, legyen például 3 kukoricás év adata. Értelemszerűen ezeket az adatokat kell alapul venni a munkáknál, mert azok mutatják meg a legjobban az adott kultúra, illetve fajta viszonyát a területen. A MyJohnDeere felületén lehetőség van arra, hogy azonos kultúrából tetszőlegesen jelöljünk ki éveket, a program pedig ezen évek hozamának átlagait figyelembe véve készíti el azt a térképet, mely az applikációs térkép alapjául szolgál. A programban lehetőség van arra, hogy egy applikációs térképre 3 egymástól eltérő kijuttatási térképet készítsünk el, tőszám, starter vagy tő mellé kijuttatott trágya, illetve mikrogranulátum tekintetében. A GEN 4 monitorral és megfelelő vetőgéppel lehetőség van ezen input anyagok egy menetben történő differenciált kijuttatására. A Väderstad L16 kukorica vetőgépünkkel mára már gyakorlat, hogy akár három kijuttatási térképet tudunk egyszerre kezelni. Így ez alapján történik a vetés, a starter- és a mikrogranulátum műtrágya differenciált elosztása. Az idei évben ezt először csináltuk így, mintegy 450 hektáron. Eredményt attól várunk, hogy több táblát elválasztottunk, szántás és forgatás nélküli művelés szerint. Ennek alapján végeztük el a kijuttatásokat is, az év végén gyűjtött adatok pedig elárulják, hogyan érdemes fejleszteni vagy változtatni a termelésen. A korábbi beszélgetésünk óta növeltük a forgatás nélkül termesztett kukorica területét, 770 hektárra. Eddig jót mutat, de ez majd aratást követően derül ki.

A Climate FieldView programnak a hazai bevezetését megelőző években biztosítottuk a hozzáférést a gépek által gyűjtött adatokhoz, segítve a magyarországi rendszer felállítását. A program online elérést nyújt a gépekhez egy terminál segítségével. Ez mérföldkövet jelentett abban, hogy különböző típusú gépek hozammérőit gyorsan és pontosan össze lehessen hangolni a betakarításnál. Ez elengedhetetlen az adatok gyűjtésében. Mára a rendszer működése zökkenőmentes, azonnali hozzáférést és korrekciót tesz lehetővé a hozammérésnél mobil applikáción keresztül a munkagéphez csatlakozva. Nagy előnye, hogy a gépkezelők valós idejű adatokhoz jutnak, mert a másik gépek által rögzített adatok azonnal megjelennek mindegyik terminálon. Így hatékonyan tudunk együtt dolgozni a munkatársakkal.

A Climate FieldView előnye, hogy a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően a rögzített adatok valós időben, egy táblán belül dolgozó gépek esetében megjelennek minden monitoron és a kezelő akár saját maga is tudja korrigálni, finomítani, hangolni a beállításokat a saját eszközén. Fontos kiemelni, hogy az egyik betakarító eszközt kinevezzük az alap terminálnak, melynek a beállítását és kalibrálását elvégeztük, majd ehhez igazítjuk a többit.

A következő két ábrával szeretném megmutatni, hogyan lehet 3 kombájn hozammérését összehangolni.

A tényleges betakarítási súly 305520 kilogramm, a tábla mérete közel 43 hektár. A színek és az értékek jól mutatják az összehangoltságot. Ez azért fontos, mert a későbbiekben ezt a térképet használjuk, illetve használhatjuk a vetéshez, az inputanyagok kijuttatásához és a többi művelethez.

A rendszer ár/érték arányát tekintve egy teljesen jól használható felület, évi 100 ezer forint az előfizetés. Nálunk mára a drónos vegetációs adatgyűjtést teljesen kiváltotta. Korábban egy DJI Inspire 2 drónt használtam Sentera Double 4K kamerával. Rengeteg időt és pénzt emésztett fel az adatok gyűjtése és kielemzése. Ma pedig heti rendszereséggel küldi a rendszer a frissülő vegetációs és biomassza térképeket, melyek alapján elvégezhető a tápanyag-utánpótlás, ami lehet szilárd vagy folyékony, természetesen differenciálva. Az applikációs térkép elkészítése egyszerű, nem igényel nagy szakmai felkészültséget, könnyen megtanulható – mondta Kátai Zsolt.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy 2022. április 28-án az akkori vegetációnak megfelelően 27%-os nitrogén fejtrágyát kapott a terület, 200 kg/ha átlagos dózisban. Ez 170 és 240 kg/ha eloszlási érték között változott az állomány fejlettségétől függően.

A vegetációs térkép alapján:

Ez pedig már a május 12-i állapot, ami egy jó visszacsatolás az elvégzett műveletről. Ha ugyanezt drónnal készítem, 10-szer annyi időt vesz el.

Azt gondolom, hogy a szemléltető ábrák sokkal beszédesebbek, mintha hosszú, száraz szövegekkel próbálnám bizonyítani, hogy milyen mértékben segíti, illetve segítette a digitalizáció és a táblaszintű adatgyűjtés a döntéshozatalban és a tervezésben a munkánkat.

Fejlesztések, vizsgálatok, kísérletek

Több megoldáson dolgozunk, hogy a mai megváltozott éghajlati és gazdasági környezetben hatékonyak és gazdaságosak tudjunk maradni. Vizsgáljuk a forgatás és forgatás nélküli technológiák közötti különbségeket a táblákon belül. Változó tőszámú vetéshez, változó mennyiségű starter műtrágya-kijuttatással egy menetben. Tőszám és mennyiség tekintetében termőzónánként differenciáltan.

A bal oldali rész hagyományosan, szántva lett, a jobb oldali rész szántás nélkül művelt.

A szántásos oldalon nem differenciáltunk, hagyományos művelés folyik. A jobb oldali rész tőszámban és tápanyag a vetéssel egy menetben differenciált.

Az alaptrágya az egész területre differenciáltan került kijuttatásra.

A mai informatika lehetőséget biztosít arra, hogy bármilyen műveletet is végzünk a területeinken, ha azt megfelelően dokumentáljuk, vissza tudjuk ellenőrizni, hogy az adott technológiának milyen hatása volt (vagy nem volt). Legyen az a vetés utáni kelés, fejtrágyázás vagy éppen vegyszeres kezelés. A talajművelés tekintetében például az sem mindegy, hogy a gabona utáni tarlóhántást milyen eszközzel végezzük, tárcsával vagy éppen nehézkultivátorral.

Ebben is nagy előny és segítség, ha megfelelően dokumentáljuk a műveleteket. Így egyszerűen visszaellenőrizhető, hogy milyen hatása, illetve eredménye volt az adott műveletnek.

Elképesztő kelésbeli különbségek adódhatnak a kettő között. Rengeteg információt gyűjthetünk a tábláinkról, ami segíthet abban, hogy kultúránként kidolgozzuk a megfelelő technológiai elemeket az adott területre. Ehhez természetesen az kell, hogy jól gyűjtsük és megfelelően dokumentáljuk az adatokat.

Számunkra a hozamtérkép az etalon, hisz az mutatja meg a végén, hogy a műveletek, amelyeket véghez vittünk, milyen eredményt hoztak.

– Hogyan valósul meg az adatgyűjtés a Letenye körüli földeken, milyen következtetéseket vontatok le a bővülő információk alapján?

– Az általunk használt rendszer nagy előnye, hogy a biomassza, a tábla-, a növényegészségügyi, vagy vegetációs térképeket folyamatosan kapjuk. Ez jó visszacsatolás akkor, ha például gabonánál vagy repcénél készítünk fejtrágyázás előtt állományfelmérést. A program adatai alapján ellenőrzöm az aktuális állapotot, elemzem azt, majd elkészítem a kijuttatási tervet. A fejlesztések hatására döntéstámogató automatizmussá vált a folyamat. A program a területet zónákra osztja, amikből annyit határozunk meg, amennyit szeretnénk, eldönthetjük a zónahatárokat magunk is. A folyékony vagy szilárd tápanyag megadása után, annak megfelelően elkészíti a kijuttatási térképet az SHP, shape fájl formátumban, ami bármelyik típusú monitorral kezelhető. A rendszer a benne szereplő adatoknak megfelelően tudja kiadni a kívánt dózist. Nálunk alapelv, hogy a jó termőképességű területeket támogatjuk jobban, ezekben nagyobb a potenciál, a gyengébb részeket nem adagoljuk túl, mert ellenkező hatást váltunk ki a növényből. Fontosnak tartom megtalálni az egyensúlyt, amihez kell egy kis gyakorlat és tapasztalat, ami az évek során alakul ki, és nem ördöngös feladat.

Aratásnál, ha odafigyel rá az ember, nagyon jól össze lehet hangolni az eszközöket. Ehhez persze kell némi extra elhivatottság. A múltkor például Zalaegerszeg felé menve láttam, hogy Pusztaszentlászlón milyen gyönyörűszép a kukorica. Annyira érdekelt, hogy lehet ilyet nevelni, hogy megszereztem a termelő elérhetőségét, és felhívtam, hogy tanulhassak a technológiáról. Ide kapcsolódik, hogy a cél a magyar gazdatársadalomban egyre inkább egymás segítése kellene, hogy legyen. Ebben is fejlődnünk kell, mert sokszor kevesebbet tudunk a szomszédainkról, mint ami egy ilyen interjúban kiderül. A berendezkedés egyelőre még sok helyen ilyen, de a gyorsan változó körülmények rákényszerítik a termelőket a változásra. Úgy gondolom, hogy a jövőben lehet, hogy gazdaságosabb lesz közösen, együtt dolgozni, mint magunkban. Az adatok szerint sok költséget lehet megtakarítani így.

– Milyen fejlesztéseket, beruházásokat, bővítéseket, kísérleteket terveztek?

– Nemrég fejlesztettük a vetési kapacitásunkat egy Väderstad L16 vetőgéppel, melyet egy John Deere 8R szériás erőgép vontat, a kijuttatás vezérlését pedig egy GEN4-es terminál látja el. Jelenleg (július 17-én) várunk egy Horsch hidas permetezőt, amivel kétszeresére növelhetjük a jelenlegi kapacitásunkat. A szélesebb nyomtávval az évek óta bejárt 24 méteres távolságról átállunk a 32 méteresre, hogy a hatékonyságnövelés mellett a talajtaposást is csökkentsük, valamint a tartály kapacitása a jelenlegi 3000 liter helyett 6000 liter lesz, ami lehetővé teszi a ritkább tankolásokat és megsokszorozza az egy menetben lepermetezett terület nagyságát. Igyekszünk minden gépnél optimalizálni a lehetőségeket és a meneteket. A tápanyag-kijuttatási fejlesztésünk egy Rauch önhordó mérleges műtrágyaszóró, amivel akár 32 méterre is tudunk dobni tápanyagot, valamint differenciáltan tudunk kijuttatni foszfort, kálit, és akár meszet is. Ezeket a technológiákat is fejlesztjük és finomítjuk a lehetőségeinkhez mérten.

– Miket javasolsz a gazdatársaidnak a hozamméréssel és a betakarítással kapcsolatban a jobb, hatékonyabb megoldásokért?

– A legfontosabb, hogy folyamatosan tanulni kell. Továbbá nem szabad abbahagyni az adatgyűjtést, ne menjen el senki kedve a feladattól, mert ahogy változik az éghajlat, amilyen hatásokat a területeinken látunk, fontos, hogy az anomáliákat figyelemmel tudjuk kísérni. Amikor van adat ezekről, hatalmas előnyt jelent az adott gazdálkodás jövőjére nézve, mert abból lehet a termelést szinten tartani a mai szélsőséges csapadékviszonyok között is. A munkának van eredménye. Ez kiemelten fontos akkor, amikor óriási változásokhoz kell alkalmazkodnunk a mezőgazdaságban akár az inputanyag­árak tekintetében is. Az, aki nem használja a technológiát táblaszinten, elképesztő költségekkel fog szembenézni. Így van ez a használóknál, nálunk is, de észszerűen el tudjuk osztani az erőforrásainkat úgy, hogy hatékonyabban termelünk. A betakarítási adatok azt mutatják meg, hogy jól osztottuk el például a műtrágyát 200 kilós átlaggal, ami a 170–240-es skálán található részekből adódott össze. A térkép megmutatta a két-három hetes eltolódás intervallumának különbségeit, gyönyörűen kijön, hogy van eredménye hozamban is. Ráadásul bármilyen feltétel teljesítésének bemutatásakor, ellenőrzésekor is kiemelten fontos adatok lesznek ezek.

– Milyen gondolataid vannak a hozamtérképezés jövőjével kapcsolatban?

– Az egyik legfontosabb, hogy a gépek megfelelően és pontosan legyenek kalibrálva és összehangolva. Letenyén a kombájnokon RTK antenna van, ami kimagasló pontosságot biztosít. Ez azért is lényeges, hogy aratáskor a rögzített adatok elhelyezkedése pontos legyen, mert a későbbi kijuttatások ezek alapján történnek. Tehát akkor, ha nem megfelelőek a gépbeállítások, mint például az adapter vagy a gép magassága, akkor az input kijuttatás is fals lehet és nem abba a zónába kerül az a mennyiség, amit meghatározunk.

Precíziós technológia a gyakorlatban videó, Kátai Zsolt:

Precíziós gazdálkodás, hozamtérképek és adatgyűjtés élesben, amelynek alapja a minél több használható információ összegyűjtése a művelt területről. Az adatok összegyűjtése, feldolgozása és értelmezése teszi teljessé a folyamatot, amit a szokáson alapuló gazdálkodási döntések helyett az adatelemzésen és adatfeldolgozáson alapuló döntések határoznak meg. További részletek itt:

A Letenye körüli földek helyspecifikus gazdálkodásáról ebben a cikkünkben írtunk korábban:

• Ezért kincs az agráradat – 9. rész: Hozammérés és adatalapú gazdálkodás támogatja a jó kukorica- és napraforgótermést

Ezekkel a témákkal érkezünk a következő részben

Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk következő, 19. részében az adatalapú állattenyésztés technológiáját nézzük meg részletesebben egy különleges robotizált tejtermelő gazdaság működésénél, Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

Sorozatunkban korábban:

• Ezért kincs az agráradat – 1. rész: Adatgyűjtés és adatvagyon
• Ezért kincs az agráradat – 2. rész: Növényvédelem és kijuttatástechnológia
• Ezért kincs az agráradat – 3. rész: Középpontban a vetés: technológiai javaslatok a legpontosabb kijuttatáshoz
• Ezért kincs az agráradat – 4. rész: Gyomirtás és növényvédelem okszerűen
• Ezért kincs az agráradat – 5. rész: Távérzékelés, növénymonitoring, drónok
• Ezért kincs az agráradat – 6. rész: A távérzékelésben egy kicsit mindenki úttörő lehet
• Ezért kincs az agráradat – 7. rész: A hozammérés és a betakarítás adatgyűjtése
• Ezért kincs az agráradat – 8. rész: Forgatással és forgatás nélkül is cél a vízmegőrzés
• Ezért kincs az agráradat – 9. rész: Hozammérés és adatalapú gazdálkodás támogatja a jó kukorica- és napraforgótermést
• Ezért kincs az agráradat – 10. rész: A helyspecifikus gazdálkodás alapja: hallgatni kell a talajokra
  
• Ezért kincs az agráradat – 11. rész: Költséget és időt kímél az agráradatok felhasználása
• Ezért kincs az agráradat – 12. rész: Tőszámkísérletek a Szigetközben
• Ezért kincs az agráradat – 13. rész: Tesztelték a precíziós szolgáltatókat
• Ezért kincs az agráradat – 14. rész: A legokosabb informátor a növény, attól kérdezünk meg mindent: Adatalapon a gyümölcsösben és a lombtrágyában is
• Ezért kincs az agráradat – 15. rész: Az átállás első éve az adatalapú gazdálkodásra a Felvidéken
• Ezért kincs az agráradat – 16. rész: Kalászosok helyspecifikus növényvédelme és tápanyag-utánpótlása Alsódobszán
• Ezért kincs az agráradat – 17. rész: A téradatok szerepe és jelentősége az agráradatok rendszerében

A cikk szerzője: Csurja Zsolt