A gazdákat jelenleg leginkább a hazai jégkármérséklő rendszer (JÉGER) jövője foglalkoztatja. Bár a berendezéseket a nyáron több helyen lekapcsolták az aszály súlyosbodásától való megalapozatlan félelmek miatt, a miniszter szerint a fő problémát a rendkívül magas fenntartási költségek és a statisztikailag nem igazolható hatékonyság jelentik. A rendszer sorsáról a Magyar Tudományos Akadémia idén október végére várható elemzése alapján döntenek majd - hangzott el Bóna Szabolcs a Telexnek adott interjújában.
Bóna Szabolcs szerint a hazai mezőgazdaság a korábbi klímaalkalmazkodási és stratégiai hiányosságok miatt jelentős lemaradásban van. Mivel a tömegtermelésben Magyarország nem versenyezhet a globális nagytermelőkkel, a kitörési pontot a magas hozzáadott értékű, minőségi élelmiszerek előállítása jelenti. Ennek érdekében szigorítják a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait - például a szermaradvány-határértékeket és az adalékanyagok használatát -, valamint osztrák mintára a hazai termékeket garantáló védjegyrendszer bevezetését tervezik. A pusztán forráslehívásra épülő támogatások helyett a jövőben a célzott fejlesztések élveznek prioritást.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsa a víz tájban tartása. Ezentúl nem vonják meg a támogatást azoktól a gazdáktól, akik földjük egy részét víztározásra használják. Bár a jelenlegi uniós támogatási ciklus feltételeit még az előző vezetés rögzítette, a következő időszakban a támogatási rendszert már a vízmegtartás ösztönzéséhez igazítják. Idén már 1,8 millió köbméterrel több vizet sikerült a tájban tartani, az öntözési és tározási rendszer teljes átalakításán pedig az Élő Környezetért Felelős Minisztériummal közösen dolgoznak. Számos területen elkerülhetetlen lesz a szántóföldi növénytermesztésről más művelési ágra való áttérés.
A piaci viszonyok tisztítása jegyében a minisztérium kizárta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Gallicoopot egy már megnyert pályázatból, mivel a cég magántőkealapos tulajdonosi szerkezete sértette az uniós átláthatósági szabályokat. A miniszter kirívó esetként említette, hogy amíg más élelmiszeripari cégek legfeljebb ötmilliárd forint támogatást nyerhettek, az előző kormány egy alig három hónapos eljárás végén harmincmilliárd forintot ítélt meg ennek a vállalatnak.
A tárcavezető jelezte, hogy felülvizsgálják a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint a Mezőhegyesi Ménesbirtok működését is, így biztosítva, hogy a tudomány és a kutatás a jövőben megfelelő súlyt kapjon. A ménesbirtokot a tervek szerint fenntartható mintagazdaságként és oktatási központként üzemeltetik majd tovább.










