A miniszter azt mondta: bár "nagyon büszkén el szoktuk mondani, hogy mi akár húszmillió ember élelmezésére is képesek vagyunk, (...) az idei év arra fog megtanítani minket, hogy akár még az élelmiszer önrendelkezésünk is veszélyben lehet. A tárcavezető rámutatott, hogy a megváltozott környezeti hatások nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára hatással vannak, és az európai mezőgazdaság abba az irányba ment el, hogy tud nagy volument termelni, tud minőséget termelni, viszont mindezt drágán teszi. Megváltoztak a körülmények, megváltoztak a mérethatékonysági határok, és nekünk ehhez alkalmazkodni kell - fűzte hozzá a miniszter.

Bóna Szabolcs a legfontosabb és legnehezebb feladatnak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást nevezte a Kárpát-medencében, amihez meg kell fogalmazni a stratégiai célokat. Az idei év kimondottan nehéz éve a magyar mezőgazdaságnak, a magyar élelmiszeriparnak - jelentette ki.

Az időjárási körülmények nincsenek velünk, a világgazdasági helyzet is sok negatív hatást gyakorol a mezőgazdaságra, az agrárium szereplőire. Mivel ez nemzetközi probléma, nem lehet lokálisan megoldani. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek megoldások, de ezek nem egyediek, nem egyszerűek és nem azonnaliak, ezeket csak stratégiák mentén lehet megtalálni, válaszolva a globális kihívásokra

- fűzte hozzá.

A tárcavezető azt mondta, ez komoly vállalás, de ha megfelelően használják azt a tudást, ami a magyar agráriumban felhalmozódott, akkor e kihívásoknak meg tudnak felelni. A kormányzat próbál segítséget nyújtani vagy irányt mutatni - hangoztatta a miniszter, aki a Hajdúságot, Debrecent és a Debreceni Egyetemet a magyar agrárium olyan lámpásának nevezte, amire érdemes odafigyelni. Kifejtette, hogy próbálnak egyszeri segítséget adni, de azok nem lesznek elegendőek és nem azok a valós segítségek. Példaként említette hogy bevezették a szuperelőleg lehetőségét, ami nem többletforrás, de mintegy 106 milliárd forint előleg kifizetése augusztus közepén elkezdődött, és a tárcavezető reményei szerint októberben ott lesz minden gazdánál.

Bóna Szabolcs felhívta a figyelmet, hogy ezeket a forrásokat jól kell felhasználni a kárenyhítésben, de a megoldás nem az egyszeri segítségekben, hanem abban lesz, ha ki tudják jelölni az agrárium stratégiai útját az elkövetkezendő időszakban, ha meg tudják találni, hogyan tudnak a klímaváltozáshoz alkalmazkodni, megtalálva azokat a termesztési technológiákat, eljárásokat, növényfajokat és állatfajokat, amelyeket ilyen körülmények között lehet termelni, tartani. Az agrárminiszter kitért arra is, hogy az állattartásnak van jövője Magyarországon, a klímaváltozás okán a szántóföldi növénytermesztés azonban nem "a jövőt jelenti, az öntözés sem csodaszer, nagy beruházások árán 5-10 év múlva is csak a termőterületek 20 százalékát tudják majd öntözni.

Bóna Szabolcs kiemelte: az Európia Unióban is meg kell értetni milyen változásokhoz kell alkalmazkodni. Komoly előrelépésként értékelte, hogy a V4 országok és további négy közép-európai ország közös nyilatkozatokat tudott kiadni a klímaalkalmazkodás, a biodiverzitás fenntartása érdekében, és közös platformra tudott helyezkedni az egész agrárium következő KAP-stratégiájának kérdésében.  Bóna Szabolcs az MTI érdeklődésére az új kormány által hazahozott uniós forrásokról azt mondta, hogy az közvetetten az agráriumot is segíti.

Ha olyan vízügyi beruházásokat tudunk csinálni, amelyek a tájban tudják tartani a vizet, az segít az agráriumnak is, hiszen a termelés biztonságát és a termés biztonságát fogja növelni, vagy, ha olyan energetikai korszerűsítések történnek, amelyekel az energiaárakat tudjuk lefelé szorítani, illetve olyan hálózatfejlesztések, amelyeken keresztül az energiaszolgáltatás, a rendszerhasználati díjak szoríthatók le, az áttételesen segíti az agráriumot is

- fogalmazott a miniszer megjegyezve: a biológiai alapanyagokból előállított energia egy kitörési pont, főként amikor melléktermékeket használnak erre.