A Magyar Közlönyben augusztus 25-én megjelent dokumentum a problémák megelőzésére és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra összpontosít. A határozat megállapítása szerint a 19. század óta zajló gát- és csatornaépítések, valamint a vizek gyors levezetése miatt hazánk vizes élőhelyeinek 90%-a eltűnt, mivel a korábbi intézkedések kizárólag a mezőgazdasági termőterületek növelését szolgálták. Az új megközelítés értelmében a csapadék egyenetlen eloszlása miatt a vizet a tájban - a felszínen és a talajban - kell visszatartani a hullás idején, hogy az a szárazabb időszakokban is hasznosítható maradjon.

A jövőben a természetes vízmegtartó megoldásokat kell előnyben részesíteni, hibrid vagy mesterséges beavatkozásokra pedig csak akkor kerülhet sor, ha az előbbiek megvalósítására nincs lehetőség. A vízgyűjtők közötti átvezetés vagy a felszín alatti vizek fokozottabb kitermelése kizárólag végső megoldásként jöhet szóba, az ökológiai hatások folyamatos ellenőrzése mellett.

A döntéshozók viszonylag rövid határidőket határoztak meg a feladatok végrehajtására

2026. október 31-ig az érintett minisztériumoknak és szakmai szervezeteknek össze kell hangolniuk a vízhasználati szabályokat a meglévő vízkészletekkel és a klíma-előrejelzésekkel. Ugyanezen időpontig Gajdos Lászlónak javaslatot kell tennie az 1995-ös vízgazdálkodási törvény módosítására, valamint elő kell készítenie a Nemzeti Vízstratégia felülvizsgálatát.

2026. december 31-ig ki kell jelölni a vízmegtartásra alkalmas területeket. Szintén az év végéig gondoskodni kell arról, hogy a természetes vízvisszatartási megoldások beépüljenek a földhasználati és vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe, továbbá ösztönözni kell ezek alkalmazását az agrártámogatási rendszer átalakítása során.

A cselekvési tervhez egyelőre nem rendeltek konkrét összegeket. A pontos forrásigényeket 2027 februárjának végéig mérik fel, a szükséges fedezetet pedig a 2027-es hazai költségvetésből különítik el. Emellett tisztázni kell a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési ciklus terhére megvalósítandó vízügyi beruházások várható költségeit is.

Az azonnali beavatkozás szükségességét jól mutatja a HungaroMet augusztus 24-i agrometeorológiai jelentése. Az adatok alapján Magyarországon lényegében nincs olyan térség, amelyet ne érintene a vízhiány, az ország 98 százalékán ugyanis közepes vagy annál súlyosabb a szárazság. A legmagasabb, súlyos fokozat az ország területének közel felét (47,1%-át) sújtja, míg további 38,5 százalékon nagyfokú vízhiány tapasztalható. Enyhe aszály mindössze a területek 1,6 százalékán alakult ki.