A klímaváltozás és az évszázados, hibás hazai vízgazdálkodási gyakorlat együttes hatása mára beérett. A természetvédők már a kilencvenes években figyelmeztettek a veszélyre, de az ország csak most, a szinte már megszokottá vált nyári melegrekordok és az állandósult csapadékhiány idején kezd eszmélni. A legkritikusabb helyzetbe a vizes élőhelyek kerültek. A fülöpházi Kondor-tó helyén ma már csak száraz homokpuszta található, és hasonló sors fenyegeti a Velencei-tavat is. Az izsáki Kolon-tó medréből idén augusztusra teljesen eltűnt a víz; bár a szakemberek a fokozottan védett halfajok egy részét ki tudták menteni, a vízinövények és a rovarvilág végleg odavesztek.

A vízhiány a szárazföldi területeket sem kíméli. Az ország mintegy 10%-át borító gyepek növény- és állatvilága drasztikusan szegényedik. A hazai fajok pusztulásával párhuzamosan egyre inkább terjednek a melegebb éghajlatot kedvelő idegenhonos növények, például a kaktuszok. A természetes rétek eltűnése ráadásul a beporzó rovarok túlélését és a legeltetéses állattartást is közvetlenül fenyegeti.

Hasonlóan súlyos a helyzet az erdőkben, ahol a fák tömeges pusztulása figyelhető meg. A helyüket elfoglaló szárazságtűrőbb, inváziós fajok nem nyújtanak megfelelő életteret a hazai erdei élővilágnak. Emellett a pusztuló faanyag lebomlása miatt erdeink szén-dioxid-elnyelőkből könnyen szén-dioxid-kibocsátókká válhatnak, tovább rontva a klímamérleget.

Bár az eredeti állapotok már nem hozhatók vissza, a folyamat megfelelő lépésekkel még mérsékelhető. Ehhez egy tárcákon átívelő, operatív bizottság által irányított vízstratégiára van szükség, amely a probléma gyökerét kezeli. A legfontosabb feladat a víz megtartása, vagyis az árvizek és a belvizek megőrzése a tájban, a vizet feleslegesen párologtató faültetvények visszaszorítása, valamint a víztakarékos mezőgazdasági módszerek bevezetése. A már végbement, visszafordíthatatlan változások miatt azonban az alkalmazkodás is elkerülhetetlen. A jövőben a kisebb vízigényű fajokat kell előnyben részesíteni, és országosan át kell térni a megváltozott éghajlati viszonyoknak megfelelő tájhasználatra - közölte Tölgyesi Csaba.