A felmelegedés hatására a légkör egyre inkább hatalmas szivacsként viselkedik, mivel a melegebb levegő sokkal több nedvességet képes magában tartani, így nyáron elmarad a felhőképződés, a talaj pedig tovább szárad. Idén a hazánkat is sújtó hőkupola és a tőlünk északra kialakult blokkoló anticiklonok elzárták a csapadék útját az ország elől. Horváth Ákos meteorológus rámutatott, hogy ez a folyamat ősszel visszaüthet, és ha a légköri "szivacs" egyszerre telik meg, a jövőben még szélsőségesebb időjárásra, például egyre gyakoribb villámárvizekre kell felkészülnünk - írja a Telex.

A felszíni vizek helyzetét tovább rontja, hogy Magyarország vízkészleteinek 93 százaléka a határokon túlról érkezik. Baranya Sándor vízépítő mérnök rávilágított, hogy a múltbéli folyószabályozások és a klímaváltozás kettős szorításában a Tisza és a Duna is súlyos problémákkal küzd. A kanyarulatok átvágásával a folyók áramlási sebessége megnőtt, ami drasztikus medermélyüléshez vezetett, Vámosszabadinál a Dunán például már tízméteres süllyedést is mértek. Ez a fizikai változás a talajvizet és a mellékágak vízszintjét is magával húzza a mélybe. A pesszimista forgatókönyvek szerint a Balaton vízszintje is métereket eshet, a tó pedig akár több különálló víztestre is szakadhat a következő évtizedekben, amihez a part menti infrastruktúrának és a társadalomnak egyaránt alkalmazkodnia kell.

A csapadékhiány és a folyómedrek süllyedése miatt a felszín alatti vízkészletek utánpótlása is akadozik. Ez azért különösen kritikus, mert aszályos időszakban jórészt ezek táplálják a folyók kisvízi vízhozamát, és ezek biztosítják az ivóvizet is. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a Duna-Tisza közén 1950 óta 130 milliméterről mindössze 14 milliméterre zuhant az éves beszivárgás mértéke.

A problémát a beépített, burkolt felületek terjedése mellett a hatalmas mértékű illegális vízkivétel is súlyosbítja. Szanyi János hidrogeológus adatai szerint az országosan felhasznált évi mintegy 1,5 milliárd köbméter vízből nagyjából 600 millió köbmétert regisztrálatlanul, engedély nélküli fúrt kutakon keresztül emelnek ki, ami a gyakorlatban teljesen fenntarthatatlanná teszi az állami vízgazdálkodást.

A szakemberek szerint a megoldást a nemrég bejelentett országos vízmegtartási akcióterv, valamint a vízhasználati szokások és az agrárium teljes átalakítása jelentheti. Kiss-Elek Balázs, az agrártárca osztályvezetője hangsúlyozta, hogy be kell látni, nem lehet minden szántóterületet öntözni, a jelenlegi klimatikus viszonyok mellett ugyanis a hagyományos mezőgazdaság már nem fenntartható. Sok helyen elkerülhetetlen a művelési ág megváltoztatása, amit ma már nem a szakpolitika, hanem maga a klímaváltozás kényszerít ki.