A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a vármegyei kormányhivatal és a NAV munkatársai áprilisban tartottak ellenőrzést.
Gyanúra adhat okot például a feltűnően alacsony ár, a hibás vagy hiányos címke, a magyar nyelvű használati útmutató hiánya, valamint az ismeretlen vagy külföldi eladó.
2026-ban komoly lépéseket tesz a rendőrség és a természetvédők a madármérgezések megelőzésére.
Titkos állatkertet számoltak fel Keszthelyen, védett állatokat, köztük gepárdra hasonlító macskafélét is tartottak.
A növényvédő szerek piacán is egyre nagyobb kihívást jelentenek a professzionális bűnözői csoportok
A Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén kiemelkedő fejlesztés indul el európai uniós támogatásnak köszönhetően.
Franciaország szigorúbb intézkedéseket vezetett be a szarvasmarhák között terjedő csomós bőrbetegség megfékezésére.
Az Északi-középhegységben tartósan megtelepedett szürke farkasok populációja 15-25 felnőtt egyed között mozog.
A kínai hatóságok szerint külföldi hírszerző ügynökségek próbálják meg megszerezni az ország gabonaféléinek genetikai adatait.
Feljelentés történt a Bács-Kiskun vármegyei Sugovica mellékágon október elején, az elkövető ellen rendőrségi eljárás indult.
A társhatóságokkal együttműködve péntektől fokozott hatósági jelenléttel lépnek fel a Budapesti Nagybani Piac környékén.
Jelentős jövedelmet hozhat a szarvasgomba-gyűjtés, de az illegális gyűjtők már az állományt veszélyeztetik.
Pénzbüntetést szabott ki a Veszprémi Járásbíróság egy balatonudvari férfira, akit engedély nélküli halászaton értek tetten.
A Pest Vármegyei Főügyészség eljárást kezdeményezett, miután egy védett, Natura 2000 területhez tartozó úszóláp nádasát illegálisan vegyszerezték.
A magas költségek miatt egyre több görög gazda fordul a betiltott és hamisított növényvédő szerekhez.
Több százezer forintos bírság is járhat azért, ha valaki megfeledkezik erről a lépésről.
Illegális faanyag-kereskedelem 2024: Borsod-Abaúj-Zemplén a legkockázatosabb vármegyénk.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
