Nagy Zsolt, a Jammertal Borbirtok szőlészeti vezetője az Agrárszektornak elmondta: 25 éves pályafutása során először tapasztalt ilyen súlyos aszálytüneteket az ültetvényeken. A tavaszi, viszonylag kiegyensúlyozott csapadékeloszlást júliusra rendkívüli szárazság váltotta fel, amelyet tartós hőség és szárító szél kísért. A fürtök körüli levelek már augusztusban elsárgultak és elszáradtak, az erős UV-sugárzás pedig tovább fokozta a növények stresszterhelését.

A megváltozott időjáráshoz a szőlőművelési technológiát is igazítani kell. Másfél évtizede még a jól szellőző, vékony lombfal kialakítása volt az elsődleges cél a betegségek megelőzése érdekében. Ma ezzel szemben már dúsabb lombozattal óvják a fürtöket a napégéstől. A fürtzóna leveleit többnyire csak közvetlenül a szüret előtt távolítják el, megkönnyítve a kézi szedést és a sérült szemek válogatását.

A klímaváltozás a termőhelyek értékét és megítélését is átírja. A korábban prémiumnak számító déli és délnyugati fekvésű dombtetőkön mutatkoztak a legsúlyosabb aszály- és UV-károk. Ezzel szemben a keleti kitettségű területeken, valamint a mélyebb termőrétegű, jobb vízellátottságú völgyekben és lapályokon a szőlő kiegyensúlyozottabban fejlődött, és a savtartalmát is jobban megőrizte.

A fajták sem egyformán reagáltak a hőségre. A nagyobb bogyójú merlot szinte zökkenőmentesen vészelte át a száraz hónapokat, míg a kisebb szemű cabernet esetében már tapasztaltak némi bogyótöppedést.

Növényvédelmi szempontból a csapadékszegény időjárás némileg kedvezőbb helyzetet teremtett. A peronoszpóra nem okozott fertőzést, a nyár első felében megjelenő lisztharmat ellen pedig hatékonynak bizonyult a célzott védekezés. Nagy Zsolt szerint ugyanakkor hosszú távon komoly kockázatot jelent az aranyszínű sárgaság fitoplazmáját terjesztő amerikai szőlőkabóca terjedése.

A szakember kiemelte: a kártevő ellen összehangolt növényvédelemre van szükség, a fertőzött tőkéket pedig haladéktalanul ki kell vágni. A védekezést nehezíti, hogy a kabóca az árokpartokon burjánzó bálványfán is megél, ahonnan könnyen áttelepül az ültetvényekre. A probléma hatékony kezeléséhez a gazdálkodók és az önkormányzatok országos szintű együttműködését sürgeti.

A nyári viszontagságokat követően az ősz kedvező fordulatot hozott. A szeptemberi hűvös éjszakák és a hosszan tartó meleg nappalok elősegítették a szőlő optimális beérését. Különösen a völgyekből szüretelt alapanyag lett kiváló minőségű, és a nagyobb bogyójú fajták is jól teljesítettek.

A dombtetőkön termett, enyhén töppedt szemeknél sem az éretlenségből fakadó zöldes ízjegyek jelenthetnek kihívást. Ezekből inkább olyan borok születhetnek, amelyek magas, helyenként a 16 százalékot is elérő alkoholtartalma állítja komoly feladat elé a borászokat. Nagy Zsolt mindezek ellenére kiváló tételeket vár a megpróbáltatásokkal teli évjárattól.