Lengyelországban a tavalyinál jobb almatermés egyelőre alacsonyabb árakat jelent, de hamarosan lendületet vehet az export.
Az előző szezonban a szüret végén ugrott meg a Gala alma ára, idén azonban később kezdődött a betakarítás.
Lassan már látszik az idei szüret vége: a legtöbb fehérszőlőt már leszedték a Bujdosó borászatban is.
A munkaerőhiány és a klímaváltozás hatásai egyre sürgetőbbé teszik a magyar szőlőtermesztésben az önjáró szőlőkombájnok terjedését.
A szőlő szüret előtti növényvédelme során az egyik legfontosabb feladat a megelőzés.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) idén ismét kiemelt ellenőrzés-sorozatot végez a szüreti időszakban.
Az idei körülmények az illatosabb fajtáknak kedveztek, tiszta ízű, jó zamatú borok születhetnek idén.
A mustgázmérgezés veszélyére figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Korán kezdődött a szüret a szekszárdi borvidéken, ahol a klímaváltozás miatt már augusztus közepén megkezdték a korai szőlőfajták betakarítását.
Az enyhébb napok alkalmasak a kerti munkálatokra, főleg az elmúlt hetek kánikulája után.
Bár az idei tavaszi időjárás nem volt kegyes a gyümölcstermesztéshez, a fogyasztók így is megtalálhatják a „szedd magad” akciókat.
A legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvényt hoztak létre a Balaton-felvidéken.
Az időjárás mellett a megfelelő fajtaválasztás is döntő befolyással van a csemegeszőlő globális piacára.
Egy 2023-as piackutatása alapján az elmúlt hat évben egymillióval csökkent a borfogyasztók száma.
Jelentősen visszasett a pezsgő kereslete Franciaországban, a tavalyi évben a forgalom 10 százalékkal csökkent.
Örülhetnek a szamócatermesztők Hollandiában, a nyári és őszi magas árak kárpótolták őket.
A közösségi oldalakon még ládaszámra kínálják a datolyaszilvát és kivit, sokszor a bolti ár töredékéért.
Az elmúlt időszakban az intenzívebben terjedő gombakórokozók miatt minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadás egyre inkább csak északkeleten fordulhat elő
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
