Meglepő dolog derült ki: évszázados titok köti össze a magyar és az ukrán borokat

Meglepő dolog derült ki: évszázados titok köti össze a magyar és az ukrán borokat

Agro Napló
Az ukrán és a magyar borkultúrát közös szőlőfajták és több évszázados borászati kapcsolatok kötik össze. Egy most angolul is megjelent kézikönyv ezeket a történelmi szálakat, valamint az ukrán borágazat megújulását mutatja be, amelynek a kisebb pincészetek működését segítő szabályozás adott lendületet - írja az Agrárszektor.

Az Ukraïner kiadó 2023-ban jelentette meg a The Untold Story – Wines of Ukraine című kötetet, amelynek angol fordítása 2026-ban készült el. A könyv borkóstolóval egybekötött bemutatóján Volodimir Pukisz szakértő és kutató arról beszélt, hogy az ókori görögökig visszanyúló ukrán borkultúrának több magyar vonatkozása is akad.

Az egyik legérdekesebb kapcsolatra egy szőlőfajta eredetvizsgálata világított rá. Pukisz ismertetése szerint a Borvilágatlasz egyik társszerzője és egy svájci szőlőkutató DNS-vizsgálatokkal igazolta, hogy a Don völgyében elterjedt puhljakovszkij genetikailag megegyezik a régi magyar kecskecsecsű szőlővel. A genetikai azonosság ugyanakkor önmagában nem ad választ arra, hogy a fajta melyik térségből származik.

A helyi legenda szerint a doni kozákok az 1848–49-es szabadságharc leverése után vitték magukkal Magyarországról. Egy másik elmélet fordított vándorlást valószínűsít: eszerint a magyarokhoz csatlakozó kabarok hozhatták magukkal a Kaukázus előteréből a Kárpát-medencébe.

Tokaj hatása a krími borászat történetében is világosan tetten érhető. A 19. század végén alapított Masszandra borászat a tokaji aszú mintájára kezdett édes desszertborokat készíteni. A szakértő elmondta, hogy a cári udvar agronómusokat küldött Tokajba szőlővesszőkért, és egy görög származású tokaji borász, Bimbó Lázár is a Krímbe költözött, hogy segítsen meghonosítani az eljárást.

Ukrajna jelentős része túl hideg a szőlőtermesztéshez, a Fekete- és az Azovi-tenger hőmérséklet-kiegyenlítő hatása azonban kedvező feltételeket teremt. Hasonlóan fontos termőterület Kárpátalja, amelynek vulkáni lejtői Tokajtól mindössze mintegy hatvan kilométerre fekszenek. Az orosz megszállás alatt álló Krím, valamint Herszon és Zaporizzsja megszállt részei nélkül az ország szőlőterületét 20–26 ezer hektárra becsülik. A bemutatón ismertetett adatok szerint Ukrajnában 2024-ben 239 ezer hektoliter bort állítottak elő.

Az ágazat fejlődésében fordulópontot hozott egy 2016-os kormányzati döntés. Ekkor eltörölték a saját szőlőből bort készítő termelők évi mintegy 18 ezer eurós nagykereskedelmi engedélydíját, ami a kisebb pincészetek előtt is megnyitotta a piacot. Odessza térségében és Kárpátalján emellett a francia rendszerhez hasonló, oltalom alatt álló eredetmegjelölést vezettek be.

A változások a kis tételben termelő, kísérletező borászatoknak is kedveztek. Közéjük tartozik Borisz Szlabosevszkij évi 12 ezer palackot készítő birtoka a Csernyihivi területen, a belarusz és az orosz határ közelében. A zord éghajlat miatt fagytűrő hibrideket is termesztenek. Pukisz szerint az északi ültetvényeken sok helyen ma is hagyományos módszerrel védekeznek a fagy ellen: ősszel leveszik a szőlővesszőket a támrendszerről, és földdel takarják be őket, majd tavasszal kibontják és újra felkötözik a tőkéket.

A nemzetközi fajták mellett a helyben nemesített szőlők is egyre nagyobb figyelmet kapnak. Az odesszai Tajirov Borászati Intézetben 1950-ben nemesített Odeszkij csornij az Alicante Bouschet és a Cabernet Sauvignon keresztezéséből született. Korábban főként házasításokhoz, a borok színének mélyítésére használták, ma viszont már önálló fajtaborként is sikeres, Szlovákiában pedig Alibernet néven ismert.

Az odesszai régió másik meghatározó szereplője a svájci telepesek által 1822-ben alapított Sabo. A szovjet korszakban a birtokon csak mustot és alapbort készítettek, a palackozást távoli nagyvárosokban végezték. A pincészet 2003 óta ismét a teljes feldolgozási folyamatot helyben végzi, és saját gyökerű Telti-kuruk szőlőt is gondoz, amelynek török eredetű neve rókafarkat jelent.

Kárpátalján a szovjet évtizedek alatt is fennmaradt a minőségi száraz borok készítésének hagyománya. Ezt az örökséget viszi tovább a 272 hektáron gazdálkodó, évente 1,3 millió palackot forgalmazó Château Chizay is, amely francia és amerikai hordók mellett magyar tölgyfahordókat is alkalmaz. Más ukrán pincészetek szigorú terméskorlátozással, spontán erjesztéssel, valamint szűretlen és organikus tételek készítésével keresik saját útjukat.

Címlapkép: Getty Images
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
NEKED AJÁNLJUK
KONFERENCIA
2026. szeptember 8.
Sustainable World 2026
2026. június 9.
Debrecen Economic Forum 2026
2026. június 2.
Portfolio X-Cycling Day
EZT OLVASTAD MÁR?