A móri borász elmondása szerint rendkívül drágán termelnek az ágazat szereplői, miközben folyamatosan szűkül a piacuk.
Egy friss kutatásból kiderült, hogy a Tokaji a magyarok legkedveltebb borvidéke.
Az elmúlt évtizedek egyik legértékesebb aszúszem termését hozta az idei ősz a Tokaj-hegyaljai borvidék.
A szakemberek azon dolgoztak, hogy gátat lehessen szabni a szőlőütetvényeket fenyegető betegség terjedésének.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége már 17 vármegyében és 20 borvidéken van jelen Magyarországon.
Az intenzív felderítés újabb FD-vel fertőzött területeket tárt fel Magyarországon.
Zala vármegyében különösen súlyos a helyzet, ahol a borvidék több mint 90 százalékán kimutatható a fertőzés.
Szinte hihetetlen, de a kórokozó 22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon.
Limitált etyeki pezsgő készült az Anna Amélie és a Rókusfalvy Etyek kollaborációból.
Fokozódnak a gondok, a 22 magyar borvidék közül már 15-ben igazolták a betegség jelenlétét.
Egységes, országos méretű permetezéssel fékeznék meg a pincészetek az aranyszínű sárgaság terjedését – az elhanyagolt szőlők kényszerkivágása is felmerült.
Jelenleg 13 vármegye 15 borvidékében mutatták ki az aranyszínű sárgaság jelenlétét itthon.
Korán kezdődött a szüret a szekszárdi borvidéken, ahol a klímaváltozás miatt már augusztus közepén megkezdték a korai szőlőfajták betakarítását.
A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása augusztus 15-éig igényelhető.
A legfrissebb hírek szerint Villány térségében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége.
A bor iránti csökkenő kereslet olyan helyzetet teremtett, amelyben a magyar borászoknak minden korábbit meghaladó alkalmazkodásra van szükségük.
A kormány támogatja a magyar borászat megújulását és hagyományainak megőrzését itthon.
Több ismert hazai borászat is veszteségesen zárta a tavalyi évet, csak keveseknek sikerült jó eredményt elérniük.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
