Bár sok gazdálkodó már tett kisebb-nagyobb lépéseket az alkalmazkodás érdekében, a többség még nem hajtott végre átfogó változtatásokat. Az őszi kalászosok vagy a napraforgó vetésterületének növelése önmagában nem jelent hosszú távú stratégiát, csupán rövid távú túlélési megoldást. A búza piaci ára tartósan alacsony, míg a napraforgó termesztése sok térségben már meghaladja a talajok számára optimális szintet. A szakértők szerint a jövedelmezőség javításának egyik kulcsa a termelési költségek tudatos csökkentése. Ennek első eleme a termésmaximum helyett a költségoptimalizált gazdálkodás előtérbe helyezése.

Nem elegendő egy intenzív technológiából egy-egy költséges műveletet elhagyni, mert ez rendszerint alacsonyabb hozamot és gyengébb minőséget eredményez. Sok esetben inkább egy eleve alacsonyabb költségszintre épülő, kevésbé intenzív, de stabilabban működő termesztési rendszer jelenthet megoldást, különösen az aszálynak kitett területeken.

A másik fontos irány a precíziós gazdálkodás és a helyspecifikus technológiák alkalmazása. Az adatalapú döntéshozatal, a precíziós eszközök hatékony kihasználása és akár a közös inputanyag-beszerzések jelentős költségmegtakarítást eredményezhetnek. Utóbbi ráadásul kisebb együttműködési kockázatot jelent, mint a közös értékesítés, mégis komoly lehetőségeket rejt. A harmadik meghatározó terület a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. Azok a gazdálkodók, akik a 2022-es aszály után változtattak vetésszerkezetükön, talajművelési gyakorlatukon vagy öntözési rendszerükön, ma jóval felkészültebben néznek szembe az újabb száraz időszakokkal. Ahol rendelkezésre áll megfelelő vízkészlet és kiépült az öntözési infrastruktúra, ott a hosszú távú fennmaradás esélyei is kedvezőbbek.

A szakma egyre inkább egyetért abban, hogy a talaj a legfontosabb víztározó. A vízmegtartó képesség javítása a talaj minél kisebb bolygatásával, a felszín takarásával és a megfelelő vetésforgóval érhető el. Ebből a szempontból különösen kérdéses a napraforgó vetésterületének további növelése. A klímakockázatok mérséklésének másik fontos eszköze a termelési szerkezet diverzifikálása lenne, amely azonban már nem kizárólag a gazdálkodók feladata, hanem a teljes termékpálya összehangolt működését igényli.