Idén tavasszal a gazdák több mint 810 ezer hektáron vetettek napraforgót, amivel a növény átvette a vezetést a szántóföldi kultúrák között. Az ezzel kapcsolatos optimizmus azonban hamar elszállt, hiszen az áprilisi száraz és hűvös időjárást követően májustól júliusig szinte semmilyen kiadós, áztató csapadék nem hullott az országban. A legfrissebb meteorológiai adatok szerint május óta országosan 70-140 milliméternyi eső hiányzik, az Alföldön pedig kritikus a helyzet. Jelenleg is kánikula pusztít, a hőmérséklet sokfelé a 40 Celsius-fokot közelíti. A talaj felső egy méteres rétege a legtöbb helyen szinte teljesen kiszáradt, emiatt a napraforgó kényszerérésbe kezdett. A növények zöldtömege több régióban még a 2022-es, történelmi aszállyal sújtott évnél is kisebb - írta meg az Agrárszektor.

A csapadékhiány országszerte drasztikus hatással van a termésre, bár a helyzet régióktól és talajtípusoktól függően eltérő. Fejér vármegyében a szakemberek már tavasszal előre látták a problémát. Rózsa Ádám, az EAG Zrt. növénytermesztési főágazat-vezetője szerint a napraforgó ugyan valamivel jobban bírja a szárazságot, mint a kukorica, de a tányérok így is a megszokottnál kisebbek, és a hektolitertömeg is alacsonyabb lesz a vártnál. A hőség miatt a nyári gombaölő szeres kezelések sok helyen elmaradtak, miközben már megjelent a makrofominás szárkorhadás, amellyel szemben a jelenlegi növényvédő szerek hatástalanok. Ezen a vidéken hektáronként jó, ha elérik a 2-2,5 tonnás hozamot, a szárazság miatt pedig a betakarítás is a megszokottnál hamarabb kezdődik majd.

Valamivel bizakodóbbak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Szurovcsák Dávid, a Szuro-Trade Kft. üzletágigazgatója úgy látja, hogy a kötöttebb talajokon lévő táblák kevésbé sínylették meg a forróságot, mint a homokos területek. Náluk a növényvédelem is zökkenőmentesebb volt, elegendőnek bizonyult egyetlen gombaölő szeres permetezés. Ebben a térségben hektáronként 3-3,5 tonnás termésátlagra számítanak.

A legrosszabb helyzetben egyértelműen a másodvetésű táblák vannak. Kaposvári Péter, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a rozs után vetett napraforgójuk kifejezetten siralmas képet fest. Mivel az elővetemény már tavasz végére kimerítette a talaj vízkészletét, a jelenleg virágzó napraforgó egyáltalán nem jut nedvességhez a mélyebb rétegekből sem. A tikkasztó hőségben a növényvédelem egyetlen gyomirtásban kimerült, további beavatkozásoknak nem volt értelme. A szakember szerint idén már az 1-1,2 tonnás hektáronkénti eredménnyel is beérnék, holott egy átlagos évben ezen a területen is 2,5-3 tonnás átlagokat szoktak betakarítani.