A koronavírus-járvány, majd az azt követő magas infláció óvatosabbá tette a borfogyasztókat. A vásárlók ma már kevesebbet kísérleteznek és jóval tudatosabban költenek, emiatt felértékelődtek a választást segítő támpontok. Soltész Gergő szerint ilyen kapaszkodó lehet az Eger OEM, vagyis az oltalom alatt álló eredetmegjelölés is. Ez nem pusztán egy földrajzi utalás a palackon: azt tanúsítja, hogy a bor szigorú szabályok szerint készült, és a forgalomba hozatal előtt borvidéki ellenőrzésen esett át.

Azokat a tételeket, amelyek nevében szerepel az "egri" megjelölés – köztük az Egri Bikavért és az Egri Csillagot –, helyi borászokból álló bírálóbizottság értékeli vakkóstolón. A szakemberek vizsgálják a bor technológiai hibátlanságát, valamint azt, hogy hordozza-e a kategória leírásában rögzített illat- és ízjegyeket. Ez a rendszer garantálja a fogyasztók számára az ellenőrzött származást és a stabil minőségi szintet.

Bár a vásárlók számtalan logóval, éremmel és minősítéssel találkoznak a polcokon, az egri eredetvédelem több évtizedes hagyományra támaszkodik. Soltész Gergő az egyetemisták fogyasztási szokásait vizsgáló felmérésekre hivatkozva kiemelte: a termőhely továbbra is meghatározó döntési szempont. Eger neve önmagában is komoly értéket képvisel, feltéve, hogy a vásárló ismeri a borvidéket, és pozitív élményeket társít hozzá.

A Classicus, a Superior és a Grand Superior kategóriák közötti különbségek azonban még nem eléggé tisztázottak a köztudatban. A Classicus a könnyedebb, gyümölcsösebb, mindennapi alkalmakhoz illő borokat jelöli. A Superior már nagyobb koncentrációt, szigorúbb hozamkorlátozást és többnyire hosszabb érlelést jelent. A Grand Superior kategóriában pedig maga a termőhely, sok esetben egy kiemelt dűlő egyedi karaktere kerül a középpontba.

A szakember szerint ezeket a szinteket nem túlbonyolított borászati szakkifejezésekkel kell bemutatni. A cél az, hogy a vásárló könnyen és gyorsan megtalálja a megfelelő bort, akár egy kötetlen baráti beszélgetéshez, akár egy ünnepi vacsorához keres kísérőt.

A nemzetközileg ismert olasz példák jól mutatják a következetes kommunikáció jelentőségét. A DOP és a DOC jelölések mögött több évtizedes piacépítés, erős export és tudatos országimázs áll. A fogyasztók ezért sokszor a pontos szabályok ismerete nélkül is megbíznak bennük. Soltész Gergő úgy véli, itthon is többet kell tenni az OEM tartalmának megismertetéséért: a jelölés puszta feltüntetése nem elég, a mögötte álló szigorú követelményrendszert és ellenőrzést is láthatóvá kell tenni.

Eger számára komoly versenyelőnyt jelenthet a borokhoz kapcsolódó kulturális örökség. Az Egri Bikavért övező várvédő legenda széles körben ismert történet, az Egri Csillag pedig könnyen megjegyezhető, közös nevet adott a borvidék fehérborainak. Ez a két tétel hűen tükrözi a borvidék sokszínűségét is, hiszen Eger nem egyetlen szőlőfajtára, hanem házasításokra alapozza arculatát. Az eredetvédelmi rendszer ehhez biztosít szakmai keretet.

A Bikavér megítélésére hosszú ideig rányomta bélyegét a szocialista nagyüzemi termelés öröksége, az elmúlt húsz évben azonban látványos minőségi fejlődés ment végbe. Ebben az eredetvédelmi előírások mellett a modern technológiai beruházások és a borbíráló bizottság szigorú munkája is kulcsszerepet játszott. Soltész Gergő szerint a mai Bikavérek átlagos színvonala lényegesen felülmúlja a két évtizeddel ezelőttit, és a tételek stílusa is jóval egységesebbé vált.

A piaci árak mindazonáltal még nem tükrözik maradéktalanul ezt az előrelépést. A szakember rámutatott: a Bikavér továbbra is keresett márka, és a vörösborfogyasztás globális és hazai visszaesése sem tépázta meg drasztikusan az eladásait. Az elkövetkező évek kulcsfeladata, hogy a minőség javulása a fogyasztói árakban és a jövedelmezőségben is érvényesüljön.

Az átalakuló fogyasztási trendek ezzel párhuzamosan a fehérboroknak kedveznek. A vásárlók ezeknél a tételeknél különösen a megbízható, évről évre friss és gyümölcsös karaktert értékelik. Ennek megőrzésében a kíméletes musttisztítás, a modern szűrés és a precíz feldolgozás kap főszerepet. Soltész Gergő hangsúlyozta: a modern technológia nem mond ellent az eredetvédelemnek, sőt segít abban, hogy a termőhely adottságai minél tisztábban jelenjenek meg a pohárban.

A fiatalabb generációk elérésében az igényes megjelenés, a letisztult arculat és a hiteles megszólítás nélkülözhetetlen. Eger számára az Egri Csillag szolgálhat belépőborként, amelyen keresztül az új fogyasztók megismerhetik a borvidéket, miközben a Bikavér tradicionális és minőségi értékeit is tovább kell erősíteni.

Soltész Gergő az évtized végére modern, szükség esetén öntözött ültetvényeket, versenyképes alapanyagot és a borászatok egészét jellemző, stabil prémium minőséget látna szívesen. Kiemelt célként fogalmazta meg, hogy az Eger OEM jelölés egyértelmű garanciát jelentsen a vásárlóknak, és a három minőségi kategória különbségei is széles körben ismertté váljanak.

A szakember szerint komoly siker lenne, ha 2030-ra az egri borok jelentős részét magasabb áron lehetne értékesíteni, és a kibocsátás legalább 30 százaléka a nemzetközi piacokon találna gazdára. Ehhez a kiváló minőség mellett elengedhetetlen, hogy a fogyasztók tisztában legyenek a palack tartalmának származásával, elkészítésének szabályaival és valódi értékével.