Veszélyben a magyar borászat – a fennmaradás a tét
Aszály és fitoplazma - rendkívüli kihívások éve volt 2025 a magyar szőlő-bor ágazatban.
Aszály és fitoplazma - rendkívüli kihívások éve volt 2025 a magyar szőlő-bor ágazatban.
Idén közel 4000 mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma a szőlő aranyszínű sárgasága betegség (FD) felderítésére.
Robbanásszerűen terjed Magyarországon az aranyszínű sárgaság, és a borászatok ma talán nagyobb veszéllyel néznek szembe, mint az elmúlt évtizedben bármikor.
Az Alapvetés podcast eheti különkiadásában az ágazat fontos szereplői értékelték a 2025-ös év kihívásait.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
A Nébih egy 0,3 ha nagyságú, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei borszőlő ültetvényen igazolta a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenlétét.
A kormány a további védekezés érdekében szigorította a megműveletlen szőlőültetvényekre vonatkozó szabályozást.
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
Az agrárminiszter a Facebook-oldalára kitett videóban számolt be a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezés állásáról.
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma miatt újabb területen rendeltek el növényvédelmi zárlatot a Balatonboglári borvidéken.
Pálffy Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy Köveskálban is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége.
A 2025-ös szezon tapasztalatai rámutattak arra, hogy az aranyszínű sárgaság mára az egyik legsúlyosabb fenyegetéssé vált a magyar szőlő- és borágágazatban.
Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyében igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét a Nébih.
Az amerikai szőlőkabóca 2006-ban jelent meg hazánkban, kártétele a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjesztésében merül ki.
Több elemből álló országos akció indul a szőlő aranyszínű sárgaság betegség visszaszorítása érdekében.
A kormány 3,8 milliárd forintot különített el az aranyszínű sárgaság ellen, amely jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti a hazai borászat számára.
Egységes, országos méretű permetezéssel fékeznék meg a pincészetek az aranyszínű sárgaság terjedését – az elhanyagolt szőlők kényszerkivágása is felmerült.

Vegyes eredményeket hozott az Európai Unió koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alapja.
Február 2-án ünnepeljük a világszerte a Ramsari Egyezményt és a Vizes Élőhelyek Világnapját.
A számítások szerint az elmúlt száz évben messze nem az idei január volt a leghidegebb.
Óriási viharok sújtják Spanyolország déli részét, de Marokkó se maradt ki a szórásból.
Kedden még lesz egy felvonása a havazásnak, aztán egy komolyabb enyhülésre számíthatnak a magyarok.