A szakember elmondta, hogy őt még arra tanították, hogy a cseresznye lényegesen fagyérzékenyebb, mint a szilva, ami körülbelül mindent is kibír, különös tekintettel a szerb és az amerikai fajtákra, mint például a szerb Lepotica, a Rana és ezek társai. Az elmúlt 13 fagyos éjszaka azonban bebizonyította, hogy ez tévedés, ahogy a termőhely jelentősége, szerepe, illetve a fagyvédő berendezések működése, hatékonysága is. A szakember szerint ugyanis semmi nem magyarázza azt, hogy amíg az egyik ültetvényén teljesen elfagyott a Stanley, a Lepotica és a Rana szilvájuk, alig 100 méterre tőle a másik ültetvényen tele vannak a cseresznyefák, és úgy fest, semmi kár nem érte a termést. Bűdi Zsolt Attila közölte, idén is több százmilliós vesztesége keletkezett a fagy miatt, de ha nem történik újabb káreset, akkor a cseresznyetermésük például elég jó lehet.
Sávokban jön a hideg, egy kilométeren belül 4-5 fokos hőmérséklet-különbséget tapasztalhattunk. Ez ellen nincs érdemi védekezési lehetőség. Ez már a szerencsejáték kategória, amire nem lehet felkészülni
- közölte a Bács-Zöldért vezérigazgatója.
Mint mondta, ha valaki megnézi Magyarország aszálytérképét, nyugodtan hozzá nézheti az ország fagyérzékenységét demonstráló térképét is. Ebből ugyanis az látszik, hogy a Dunántúl, ahol zöld a mező, ahol ott van a Balaton, a Fertő-tó, a Velencei-tó, az tulajdonképpen évek óta megússza a fagyokat. A gyümölcsösök a nagy vízfelület mellett mindig sokkal nagyobb biztonságban vannak. A nagyobb vízfelületek ugyanis nagy mennyiségű kipárolgó vízgőzt bocsájtanak a levegőbe, még akkor is, amikor mínusz 4 fok lenne, és ezzel képesek kiegyenlíteni a fagy hatásait. A Balaton környékén mindig 3-5 fokkal melegebb és párásabb a levegő, aminek köszönhetően a növények, a virágok és a kis gyümölcsök is sokkal ellenállóbbak.
Ennek pedig óriási jelentősége van. Ha vizet tudunk hozni a Duna-Tisza közére, ha végre megcsináljuk a Duna-Tisza csatornát, az óriási segítséget jelenthet ennek a térségnek
- tette hozzá Bűdi Zsolt Attila.
A szakember kiemelte, hogy ha nincs pára, akkor nem lesz felhő sem, ha nem lesz felhő, akkor nem lesz eső sem. Mint mondta, egy évre le kellene állítani a jégvédelmi rendszert, és megnézni, hogy mi történik akkor.
A Bács-Zöldért vezérigazgatója szerint nagyon fontos lenne, hogy a vizet visszavezessék a tájba. Télen föl lehetne tölteni tározókat, föl lehetne csatornákat. A Duna Európa legnagyobb vízhozamú folyója, és az abszurd, hogy a Dunától 20-30-50 kilométerre nincs víz. Hol vannak a leágazások, az oldalra vezető csatornák? Bűdi Zsolt Attila szerint ez meg lehetne csinálni, és nyilván rengeteg pénzbe kerül, de ezek nélkül ezermilliárdokat bukik nemzetgazdasági szinten Magyarország. A szakember beszélt arról is, hogy nem az a megoldás, hogy a homokhátságon ne termeljenek semmit a magyar gazdák. Mint mondta, Mathias János azért hozta oda a szőlőt, hogy megkösse a homokot, de ugyanezért telepítették az akácot is.
Bűdi Zsolt Attila beszélt arról is, hogy két éve, amikor az olasz olívatermesztőknek óriási káraik voltak, fizettek, hogy ne vágják ki az ültetvényeket, hogy helyettük kaktuszgyümölcsöt telepítsenek, pedig arra is van piac. De az olíva stratégiai cikk. Ezért szerinte másképpen kellene tekinteni Magyarországon is a szőlő- és gyümölcstermesztésre, és nem a profit oldaláról kellene megközelíteni a dolgokat. A táj szerves részeként kellene nézni ezeket, a sokszínűség, a turizmus és a munkaerő megtartása részeként - tette hozzá.
A szakember szerint a napelemparkok létesítését Európában már mindig összekötik valamivel: spárgát vagy málnát termesztenek alattuk. A napelemek ugyanis a jég ellen védelmet tudnak nyújtani, de az árnyékolásban és a hőmérséklet-kiegyenlítésben is segíthetnek a termelőknek. Mint mondta, többé nem szabad külön futtatni pályázatokat, ezeket össze kell kötni, amit csak lehet. Bűdi Zsolt Attila szerint a jövőben nagyon át kell gondolni a telepítéseket, és nem mindegy, mit hol létesítenek. A Bács-Zöldért vezérigazgatója emellett a fagyvédelem és a termelésbiztonság fontosságára is felhívta a figyelmet.
