Döbbenetes, mi történt fél Balatonnyi vízzel Magyarországon
A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi Akcióterv végrehajtására.
A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi Akcióterv végrehajtására.
A versenyképes gazdálkodás és a termésbiztonság érdekében is kiemelten fontos a területi vízgazdálkodás megújítása.
Drámai mértékben csökkent a vízszint a tatabányai Síkvölgyi Horgásztavakban, ennek nem lesz jó vége.
A 120 centiméteres maximum szabályozási szinthez képest közel fél méterrel alacsonyabb a vízállás.
A vízmegtartás a legfontosabb nemzetstratégiai, biztonságpolitikai és szuverenitásvédelmi kérdéssé vált.
A kánikula idején is kiemelt szerepe lehet a mulcsozásnak növényeink védelmében.
A Bereg térségében található Kőris-erdőben különleges vízpótlási műveletet hajtottak végre.
A hajdúböszörményi traktorhúzó versenyt immár 25. alkalommal rendezik meg a Hajdúsági Expóval és a Kelet-Magyarországi Agrárfórummal egy időben.
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti
A napokban kotorni kezdték a Zagyva folyó felső szakaszát, melynek során a vízparti növényzetet is teljesen eltávolítják.
A Duna-Tisza köze az aszály által legsúlyosabban érintett területek egyike hazánkban.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Az Európai Bizottság új stratégiát készít elő, amely 2030-ig legalább 10 százalékos vízfogyasztás-csökkentést irányoz elő az uniós tagállamokban.
A vízmegtartás és az öntözés hiánya továbbra is komoly problémát jelent a magyar mezőgazdaságban.
Megtörtént az első olyan terület elárasztása, amelyet a tulajdonosa felajánlott ökológiai vízpótlás céljára.

A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.