Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
Magyarország éghajlatának melegedése és szárazodása nem néhány éve, hanem jó pár évtizede kezdődött.
Egy hét alatt közel 6 Celsius-fokkal hűlt le a Balaton vize: míg július 18-án 26,6 fokot mértek, szombat reggel már csak 20,8 fokos volt a tó.
Az elmúlt években tapasztalható csapadékhiány és az aszályos időszakok növekvő intenzitása miatt a felszín alatti vízkészletek folyamatosan csökkennek.
A tudósok már 30 éve előre jelezték a Kárpát-medence kiszáradását, de a döntéshozók nem hallgattak rájuk.
Négy évvel azután, hogy egyszer már teljesen kiszáradt, ismét szinte teljesen eltűnt a víz a Baranya vármegyei bicsérdi horgásztóból.
A szakértő szerint a vízmegőrzés nem pusztán öntözés, hanem talajállapot kérdése is.
Az aszályt hónapokkal előre jelezték a műholdas adatok, a döntéshozatal mégis reaktív maradt.
A Velencei-tónál a vízállás történelmi mélypontra, mindössze 40 centiméterre apadt.
A tartós csapadékhiány miatt kritikus szintre apadt a Duna és több más hazai folyó vízszintje.
Hiába tűnik a kútvíz szagtalannak és kellemes ízűnek, ez egyáltalán nem garantálja a biztonságot.
Egy 1875-ös logika méri a magyar termőföld értékét, miközben az aszály már nem kivétel, hanem üzleti kockázat.
Indiai vízmegtartási módszerek segíthetnek a magyar aszály elleni küzdelemben.
Több Pest vármegyei településen vízkorlátozást rendeltek el, vagy takarékosságra kérték a lakosságot.
Hőhullámok idején több mint 50 százalékkal, 150 liter fölé nőhet egy emberre vetítve a napi vízfogyasztás.
Intelligens öntözőrendszerrel vette fel a harcot a klímaváltozás és a tömegturizmus okozta vízhiánnyal Szantori szigete.
Egy évnyi csapadék hiányzik a földekről a téli aszály miatt: ez nemcsak a vízügy, de a mezőgazdaság számára is komoly gondokat okoz.
Tudatos vízvisszatartás áll a Zagyva szokatlanul alacsony vízszintjének hátterében.
A MATE rektora szerint nem az ukrán gabona a legnagyobb problémánk, hanem hogy az országnak nincs agrárstratégiája.
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik.
Hivatalosan is aszályhelyzetet hirdettek Anglia területének felén a rendkívüli hőség és a tartós csapadékhiány miatt.
Európa számos termőterületén a hosszan tartó hőség negatívan befolyásolta a szamócatermelést, a gyümölcs minőségét és a piaci dinamikát.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
