Az éghajlatváltozás hátterében álló üvegházhatású gázok növekvő légköri koncentrációja az agrárgazdaság egyik legösszetettebb kihívásává vált.
A klímaváltozás és a növekvő vízigény miatt a városok vízgazdálkodási stratégiái átalakulóban vannak.
A tó vízminőségét és vízháztartását jelentősen befolyásolja a Zala folyó, amely a befolyó vízmennyiség mintegy felét adja.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
A Balaton vízszintje az évszázad végére akár másfél méterrel is alacsonyabb lehet a jelenleginél.
A tó jelenlegi vízállása kritikusan alacsony, ami különösen a sekélyebb déli partszakaszokon szembetűnő.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása és a kiszámíthatatlan piaci mozgások alapjaiban változtatták meg a szántóföldi növénytermesztés feltételeit.
Az Európai Unió új, vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiája mérföldkő a kontinens vízgazdálkodásának történetében.
Hatalmas harcsát fogtak ki a mohácsi Duna-szakaszon, amelyet a mérlegelést követően visszaengedtek természetes élőhelyére.
A mezőgazdasági vízhasználat szerkezete az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult.
A Velencei-tó vízszintje döbbenetesen alacsony, 64 centiméteren áll, ami jelentős aggodalomra ad okot a szakértők szerint.
A vízkészletek folyamatos szűkülése és a globális klímaváltozás hatásai egyre inkább sürgetőbbé teszik a különböző alternatív vízforrások bevonását.
A klímaváltozás hazai és globális szinten egyaránt fokozza a hidrológiai extrémitások előfordulását.
A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi Akcióterv végrehajtására.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság számításai szerint 2025 első kilenc hónapjában 210 millió köbméterrel több víz maradt Magyarországon
A klímaváltozás negatív hatásai a magyar erdőket sem kímélik, miközben az erdők a legfontosabb klímavédelmi infrastruktúrának számítanak.
Hatalmas harcsát fogott egy horgász a Fehérvárcsurgói-víztározón szeptember 21-én.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
