A mezőgazdaságot sújtó aszályok elleni védekezést szolgálja a többéves vízmegtartási és vízpótlási program, amelyet Magyar Péter hétfőn a parlamentben ismertetett. A kezdeményezés célja, hogy a csapadékosabb időszakokban eltárolt víz a száraz hónapokban is rendelkezésre álljon, mérsékelve ezzel a termőföldek kiszáradását.

A vízügyi és környezetvédelmi beruházásokra fordítható uniós forrás 2027-ben 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelkedik. A 172 milliárd forintos többlet a vízmegtartás mellett az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés és az árvízvédelem korszerűsítését, valamint egyéb környezetvédelmi projekteket finanszíroz majd.

A program keretében 10 ezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó képességét javítják, amivel a tervek szerint mintegy 400 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület vízellátása válik biztonságosabbá. Helyreállítják a zsilipeket is, hogy a hálózat ne csupán elvezesse a vizet, hanem a kiszáradó térségek – köztük a Homokhátság – vízpótlását is segítse. A fejlesztések a Tisza, a Maros és a Körös vidékét egyaránt érintik.

Tervezik továbbá ezer kilométernyi önkormányzati csatorna, valamint háromezer kilométernyi kiegészítő csatorna felújítását és üzemeltetését is, amelyek a fő vízügyi rendszereket kötik össze a termőföldekkel. A cél az, hogy a folyókból érkező víz tartósan megmaradjon a veszélyeztetett területeken, a csatornákban, a talajban és a vizes élőhelyeken.

A munkálatokban a kormány a gazdák aktív részvételére is számít. A "Vizet a tájba" programhoz a földtulajdonosok eddig 40 ezer hektárt ajánlottak fel, ebből 20 ezer hektáron már kisebb beavatkozásokkal is megoldható a vízpótlás. A helyi vízmegőrző kezdeményezések és a vizes élőhelyek kialakításának támogatása mellett egy új vízprémium bevezetését is előkészítik azoknak a gazdálkodóknak, akik saját területükön gondoskodnak a víz visszatartásáról.

Magyar Péter az árrésstop kivezetését is bejelentette. A gazdasági intézkedéscsomag további elemeit a kormány 4,9 százalékos költségvetési hiánycél mellett tervezi megvalósítani.

A minimálbért terhelő személyi jövedelemadó 2027-től 9 százalékra mérséklődne. A bejelentés alapján az intézkedés több mint kétmillió munkavállaló terheit enyhíti, miközben évente mintegy 250 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételeit. Ennek 80 százalékát egy újonnan bevezetendő vagyonadóból fedeznék.

A mintegy 15 ezer legtehetősebb embert érintő új adónemtől évi 200 milliárd forintos bevételt várnak. A döntést azzal indokolták, hogy a legnagyobb vagyonok tulajdonosainak arányaiban nagyobb részt kell vállalniuk a közterhekből.

A cégautóadó átalakításánál a mindennapi működésükhöz autót használó kisvállalkozások védelmét emelték ki. Az egyetlen, átlagos teljesítményű járművet fenntartó cégek adóterhe nem emelkedne, és az első autó után továbbra is levonható maradna a gépjárműadó a cégautóadóból. A második járműtől kezdve azonban megszűnne ez a kedvezmény, miközben a nagy teljesítményű luxusautók adóterhelése nőni fog.

Módosul a kiskereskedelmi különadó is. Az egymilliárd forint alatti árbevétel továbbra is adómentes marad, az 1 és 50 milliárd forint közötti sávra viszont egy új, 0,45 százalékos kulcsot vezetnek be, ami mintegy 3500 vállalkozást érint. Az 50 milliárd forint feletti sávokban érvényes 1, illetve 4,5 százalékos adókulcsok változatlanok maradnak.

Magyar Péter elismerte a kiskereskedelmi adórendszert ért kritikák jogosságát, és ígéretet tett az ágazati adózás átfogó felülvizsgálatára a költségvetés stabilizálását követően. A bevételek növelése érdekében az égetett szeszes italok jövedéki adóját is megemelik majd.