A gazdálkodóknak a következő vetési időszaknál jóval hosszabb távra kell tervezniük – hangsúlyozta Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakembere a Növénytermesztők Köre Egyesület webináriumán. Szerinte szemléletváltásra van szükség, amelyben a károk utólagos kezelése helyett a kockázatok megelőzése és csökkentése kerül előtérbe. Ha a gazdálkodó csak a baj bekövetkezése után próbál beavatkozni, az rendszerint költségesebb, az eredmény pedig jóval bizonytalanabb.

A felkészülés egyik legfontosabb alapja a talaj vízgazdálkodásának javítása. A jó állapotú talaj nemcsak rögzíti és tápanyagokkal látja el a növényeket, hanem a szélsőséges időjárás káros hatásait is képes mérsékelni. Ehhez megfelelő vízbefogadó és vízmegtartó képességre, stabil szerkezetre, valamint aktív talajéletre van szükség.

A talajművelést is ezekhez a célokhoz és az adott terület sajátosságaihoz kell igazítani. A hagyományos szántástól a forgatás nélküli művelésig többféle megoldás áll rendelkezésre, ám nem minden helyzetben indokolt a beavatkozás. A szakember szerint például a tarlóhántás elvégzését is az aktuális körülmények alapján kell mérlegelni, nem pedig megszokásból cselekedni.

A talajvédelem kiemelt eszköze a felszín folyamatos takarása. A növényi maradványok és a mulcs mérséklik a párolgást, miközben hatékony védelmet nyújtanak az erózió, a cserepesedés és az eliszapolódás ellen. Daoda Zoltán külön kiemelte a kombájn után visszamaradó szalma egyenletes elterítését, amelyhez szükség esetén szalmaborona is igénybe vehető. A takarónövények élő gyökérzete szintén érdemben hozzájárul a talaj állapotának megóvásához.

A víz megőrzésében a talajban élő mikroorganizmusoknak is meghatározó szerep jut. Részt vesznek a szerves anyagok lebontásában és a humusz képződésében, továbbá segítik a tartós talajmorzsák kialakulását. Működésüket a szerves anyagok visszapótlásával, a kímélő műveléssel, az élő gyökérzet fenntartásával és a felszín védelmével lehet hatékonyan támogatni.

A szakember a mikrobiológiai készítmények és a talajalgák lehetséges szerepére is kitért. Elmondása szerint az algák fotoszintézisük során szerves anyagokat termelnek. Ezzel a talaj felszínén és felső rétegében olyan védőréteg kialakulását segíthetik elő, amely hozzájárul a nedvesség megőrzéséhez és az erózió mérsékléséhez.

A vízellátás ugyanakkor nem pusztán a csapadék vagy az öntözővíz mennyiségén múlik. Ha a talaj szerkezete és biológiai állapota kedvezőtlen, a rendelkezésre álló vizet sem képes hatékonyan befogadni és elraktározni. Ezért a növények pillanatnyi igényei mellett a termőföld hosszú távú állapotára is kiemelt figyelmet kell fordítani.

Daoda Zoltán szerint a talaj javítása többéves, következetes munkát igényel. Az aszály elleni védekezés nem oldható meg csupán egy-egy új növényfajta, vetési eljárás vagy öntözési technológia bevezetésével. A talaj, az éghajlat és a növények kölcsönhatásait összefüggéseiben kell vizsgálni, a termésbiztonságot megalapozó beavatkozásokat pedig már évekkel a vetés előtt el kell indítani.