Kengurukat, nagyméretű kígyókat és teknősöket is kínálnak az európai internetes piactereken. A különleges állatok megvásárlása sokszor csupán néhány kattintásba kerül. Gondozásuk ugyanakkor komoly felkészültséget, speciális felszerelést és jelentős anyagi ráfordítást igényel. A könnyű hozzáférés gyakran vezet elhamarkodott döntésekhez, különösen akkor, ha a vásárlók nincsenek tisztában a választott faj valós szükségleteivel.

Michèle Hamers, az AAP Animal Advocacy and Protection uniós szakpolitikai munkatársa szerint az eltérő tagállami előírások tovább bonyolítják a helyzetet. Előfordulhat, hogy egy faj az egyik országban legálisan tartható, míg a szomszédos államban már tiltólistán szerepel. A határokon átnyúló online kereskedelem miatt ezek az eltérések az ellenőrzést és a jogszabályok betartatását is jelentősen megnehezítik.

Bár az Európai Unió rendelkezik szabályozással az inváziós idegenhonos fajokról, valamint az állat- és közegészségügyi kockázatok kezeléséről, a keretrendszer hiányos. A veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét ugyan a washingtoni egyezmény (CITES) is korlátozza és felügyeli, ezek az intézkedések nem határozzák meg átfogóan, hogy mely egzotikus állatokat tarthatnak a magánszemélyek házi kedvencként.

Az AAP mentési munkája során rendszeresen szembesül a nem megfelelő tartási körülmények súlyos következményeivel. Számos vadon élő faj környezeti, táplálkozási és viselkedési igényeit szinte lehetetlen kielégíteni egy átlagos háztartásban. A szakszerűtlen gondozás emiatt gyakran csontdeformitásokhoz, fogászati problémákhoz és maradandó viselkedési zavarokhoz vezet.

Az állatokon túl a velük érintkező emberek egészsége is veszélybe kerülhet. Bizonyos egzotikus fajok zoonózisokat, azaz emberre átterjedő kórokozókat hordozhatnak, és gyakran szalmonellafertőzést okoznak. Hamers arra figyelmeztet, hogy a fogságban megélt stressz és a betegségek fokozzák a kórokozók ürítését, ami közvetlenül növeli a fertőzés kockázatát.

A természetbe kijutó egyedek komoly ökológiai károkat okozhatnak. A felelőtlenül szabadon engedett vagy megszökött állatok képesek megtelepedni, és invázióssá válva kiszoríthatják az őshonos fajokat a táplálékért és az élőhelyekért vívott harcban. Egyes idegenhonos teknősfajok jelenléte Magyarország természetes vizeiben is egyre komolyabb aggodalomra ad okot. A ritkaságok iránti növekvő kereslet ráadásul a vadon élő példányok illegális befogását is ösztönzi, veszélyeztetve a természetes populációk fennmaradását.

Az európai egzotikusállat-piac pontos méretéről jelenleg kevés megbízható adat áll rendelkezésre. Hamers becslése szerint több millió egyed és több ezer különböző faj fordulhat meg a kereskedelemben. Egy németországi felmérés önmagában több mint ezer fajt azonosított az ország piacán, az egységes adatgyűjtés hiánya miatt azonban uniós szinten szinte lehetetlen tisztán látni a forgalom valós nagyságát.

A probléma megoldására az AAP az úgynevezett pozitív listák bevezetését sürgeti. Ebben a rendszerben kizárólag olyan fajokat lehetne házi kedvencként forgalmazni és tartani, amelyek alkalmasságát előzetesen tudományos vizsgálatokkal igazolták. Az elbírálás során az állatjólléti, közegészségügyi és biztonsági tényezőket, valamint az otthoni körülmények közötti tarthatóságot vennék alapul.

Ez a megközelítés gyökeresen eltér a jelenlegi gyakorlattól, amely csak a kifejezetten tiltott fajok listájára épít. Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban és Litvániában már sikeresen alkalmaznak pozitív listás szabályozást. A szervezet hosszú távon egységes, uniós szintű rendszert szeretne elérni, amely egyértelmű és betartható játékszabályokat teremtene az állattartók, a kereskedők és az ellenőrző hatóságok számára.

Hamers szerint a jogszabályi szigorítások mellett a lakosság edukációjára is jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A közösségi médiában terjedő rövid videók sokszor megtévesztően aranyos, könnyen kezelhető kedvencként ábrázolják a vadállatokat, miközben valódi igényeikről és a tartás nehézségeiről egyáltalán nem esik szó.

Kifejezetten jó példát jelentenek erre a cukormókusok. Népszerűségük ugrásszerű növekedésével párhuzamosan az AAP-hoz beérkező mentési és befogadási kérelmek száma is megugrott. Ezek az apró erszényesek éjszakai életmódot élnek, rendkívül zajosak lehetnek, ráadásul szigorú társas igényeik és speciális étrendjük van. Sok tulajdonos a trendi videók hatására vásárolja meg őket, majd a nehézségekkel szembesülve gyorsan megpróbál túladni rajtuk.

A szakpolitikai munkatárs úgy véli, a felelősség nem hárítható kizárólag az egyéni vásárlókra. Az illegális kereskedelem elleni küzdelem, az inváziós fajok visszaszorítása és a járványügyi kockázatok kezelése óriási terhet ró a társadalomra. Határozott, összehangolt uniós fellépésre, átláthatóbb adatgyűjtésre és szigorúbb ellenőrzésekre van szükség. A leendő gazdáknak pedig alaposan át kell gondolniuk, hogy hosszú éveken át képesek-e biztosítani a kiszemelt állat sajátos igényeit.