Az élőállat-szállítás állatjóléti feltételeit elsősorban az uniós 1/2005/EK rendelet és annak hazai végrehajtási szabályai határozzák meg. A Nébih az Agrárszektornak adott tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a szállítás teljes folyamatában gondoskodni kell az állatok védelméről, a felrakodástól egészen a megérkezésig.

A szállítójárműnek biztonságosnak, könnyen tisztíthatónak és megfelelően szellőztethetőnek kell lennie, kialakításának pedig igazodnia kell az adott állatfaj igényeihez. Elegendő férőhelyet és belmagasságot, valamint csúszásmentes padozatot kell biztosítani. Az állatoknak képesnek kell lenniük felvenni a természetes testhelyzetüket anélkül, hogy egymásra torlódnának vagy egymást taposnák. A szállítás során az előírásoknak megfelelően gondoskodni kell az itatásról, a takarmányozásról és szükség esetén az almozásról is.

A Nébih szerint az egyik legkritikusabb szakasz a rakodás, mivel a durva bánásmód komoly stresszt és sérülést okozhat. Hasonlóan veszélyes a túlzsúfoltság, a hiányos vízellátás és a túl hosszú utazás. Az állatok szenvedése ráadásul nem feltétlenül jár látványos sérülésekkel: az erős lihegés, a nyugtalanság vagy az apátia egyaránt figyelmeztető jel lehet. Különösen aggasztó, ha egy állat elesik, nem tud felállni, vagy rendellenes testtartást vesz fel.

Nyáron kiemelt figyelmet igényel a szellőzés és a vízellátás, emellett kerülni kell, hogy a jármű hosszabb ideig közvetlen napsütésben várakozzon. Télen a hideg széltől és a fagytól kell óvni az állatokat. A fiatal és érzékenyebb egyedek különös odafigyelést igényelnek, a szállításra alkalmatlan állatokat pedig tilos útnak indítani. A hatóság hangsúlyozta, hogy a szállíthatóság nem pusztán a külső hőmérséklettől függ, a járműben kell folyamatosan fenntartani a megfelelő körülményeket. Magyarországon az elmúlt évek nyári időszakaiban központi korlátozásokat is elrendeltek a veszélyes hőségben végzett szállítások megelőzésére.

A nyolc órát meghaladó utakra jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak, amelyek a jármű felszereltségét, az itatást és a pihenőidőket is érintik. A megengedett utazási idő és az ellátás rendje állatfajonként eltérő. Hosszú utakon kiemelten fontos a megfelelő szellőztetés és a belső hőmérséklet folyamatos ellenőrzése, mivel az idő múlásával jelentősen nő a kiszáradás, a sérülés és a kimerülés kockázata.

A hatósági ellenőrzések nem korlátozódnak csupán a közutakra. A szakemberek a kiindulási helyen, a gyűjtőállomásokon, az uniós kilépési pontokon és a rendeltetési helyen egyaránt vizsgálhatják a szállítás körülményeit. Ellenőrzik az állatok állapotát, a jármű műszaki megfelelőségét és a kísérő dokumentációt, valamint az utazási és pihenőidők betartását. Hosszú utak esetén a hőmérsékleti feljegyzések, a GPS-adatok és az útinapló utólag is segíthetik az esetleges szabálytalanságok feltárását.

A visszatérő problémák közé tartozik a túlzsúfoltság, az elégtelen szellőzés, a nem megfelelő belső hőmérséklet, illetve a sérült vagy szállításra egyéb okból alkalmatlan állatok indítása. Szabálytalanság esetén a hatóság elsődleges feladata az állatok védelme. Elrendelheti a hiányosságok azonnali megszüntetését, megtilthatja az út folytatását, vagy előírhatja az állatok kirakodását, ellátását és pihentetését. Szükség esetén állatorvosi kezelést írhatnak elő, vagy másik jármű bevonását követelhetik meg. A jogsértések súlyos állatvédelmi bírsággal, valamint a szállítási engedélyek korlátozásával vagy felfüggesztésével járhatnak.

Aki szabálytalan állatszállításra gyanakszik, biztonságos körülmények között jegyezze fel a jármű rendszámát, a helyszínt és a pontos időpontot. Ha jogszerűen és kockázatmentesen megtehető, fénykép vagy videófelvétel is készíthető a bejelentés alátámasztására. A lakosság a Nébihhez vagy az illetékes kormányhivatalhoz fordulhat, sürgős esetben pedig a rendőrség értesítése is indokolt lehet. A járművet azonban senki ne próbálja önállóan megállítani, és az állatokat se kísérelje meg kiszabadítani, mert az súlyos balesetveszéllyel jár.