Magyarországon évek óta csökken a burgonya termőterülete és termésmennyisége. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025-ben 7,7 ezer hektáron összesen 218,5 ezer tonna termett. A terület 3, a betakarított mennyiség pedig 7 százalékkal maradt el az előző évitől.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) 2026-os betakarítási adatai további visszaesést jeleznek. A jelentés szerint a vetésterület 93,4 százalékáról takarították be a burgonyát, a betakarított mennyiség pedig 109,9 ezer tonna volt. Ez 17 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az országos termésátlag hektáronként 23,9 tonnát ért el, ami 2,7 százalékos csökkenést jelent.
A behozatal sem nőtt. A KSH adatai szerint 2026 januárja és szeptembere között 35,5 ezer tonna étkezési burgonya érkezett Magyarországra, ami 13 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb beszállító továbbra is Franciaország maradt, ahonnan 25,4 ezer tonnát importáltunk, 12 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbihoz képest. Az újburgonya behozatala eközben 18 százalékkal, 9,14 ezer tonnára mérséklődött.
Az árak eltérően alakultak a szezon során. A Budapesti Nagybani Piacon az újburgonyát a 17–25. héten átlagosan kilogrammonként 540 forintért kínálták, ami 5 százalékkal maradt el az előző évi ártól. Az újburgonya kifutása után viszont a hazai burgonya termelői átlagára a 30–45. héten kilogrammonként 245 forint volt, 2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az importburgonya nagykereskedelmi átlagára a 40–45. héten 31 százalékkal, 275 forintra emelkedett. Fontos kiemelni, hogy ezek nagybani piaci adatok, így nem a bolti fogyasztói árakat tükrözik.
Európa meghatározó termelőországaiban szintén jelentős visszaesés körvonalazódik. Az Északnyugat-európai Burgonyatermesztők Alapítványának (NEPG) négy tagországában – Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában – a termőterület 2026-ban 13,7 százalékkal, 521,5 ezer hektárra csökkent. A várható termés 20,7 millió tonna körül alakulhat, ami 25,4 százalékos visszaesést jelentene, és az elmúlt évtized egyik leggyengébb eredményét hozná.
A területcsökkenés hátterében az előző szezon alacsony árai állnak, amelyek a termelés visszafogására ösztönözték a gazdákat. A kilátásokat az aszály és a hőhullámok tovább rontották. Németországban az előzetes becslések szerint 10,4 millió tonna burgonyát takaríthatnak be, negyedével kevesebbet a rekordot hozó 2025-ös mennyiségnél. Lengyelországban 5,9 millió tonnás termés várható, ami 15,4 százalékos csökkenést jelent.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara piaci összefoglalója szerint Belgiumban a termőterület 17 százalékkal zsugorodott, számos gazdaságban pedig a hozamok is 25–35 százalékkal estek vissza. Észak-Spanyolországban az aszály és a nyári forróság miatt 25–30 százalékkal csökkent a termelés. Kasztília és León tartományban a szűkülő kínálat mellett kilogrammonként mintegy 0,21 euróról 0,37 euróra emelkedtek az árak.
A kisebb termés ugyanakkor nem mindenhol jár azonnali drágulással. Hollandiában visszafogott a kereskedelem, a feldolgozók igényeit ugyanis egyelőre fedezik a rendelkezésre álló készletek. Az exportpiacokon a vevők szintén óvatosak, sokan még a helyi készletekre támaszkodnak. Az európai kínálat szűkülése ezért elsősorban e tartalékok kimerülésével párhuzamosan erősítheti az áremelkedést.
A termelők helyzetét mindeközben a növekvő költségek és az alacsony szerződéses felvásárlási árak nehezítik. A NEPG szerint a költségeket figyelmen kívül hagyó árpolitika hosszabb távon nemcsak a gazdaságok működését, hanem a feldolgozóipar alapanyag-ellátását is veszélyeztetheti.
