Az idén májusban megalakult minisztérium létrejötte határozott politikai iránymutatás, amely lehetővé teszi a környezeti problémák magasabb szintű kezelését. Az új tárca egyetlen szervezetbe vonta össze a korábban szétaprózódott természetvédelmi, vízgazdálkodási és klímapolitikai ágazatokat, így a környezetvédelmi szempontok sokkal hatékonyabban érvényesülhetnek a kormányzati döntések során.

Kőrösi Levente, a tárca biodiverzitásért felelős államtitkára a Sustainable World 2026 konferencián hangsúlyozta: a természeti értékek védelme napjainkban egyértelműen pénzügyi és gazdasági stabilitási kérdés. A biológiai sokféleség tulajdonképpen a Föld immunrendszere, amely garantálja az ellenálló képességet, a beporzást, a talaj regenerálódását, valamint biztosítja a tiszta ivóvizet és levegőt.

A helyzet világszinten is aggasztó. Kutatások igazolják, hogy nagyjából egymillió fajt fenyeget a kihalás, miközben a vizes élőhelyek több mint 85 százaléka már megsemmisült, a földi ökoszisztéma pedig egy visszafordíthatatlan holtpont felé sodródik. Noha minden gazdasági szereplő rá van utalva a biodiverzitásra, a jelenlegi globális pénzügyi ösztönzők a fenntarthatóság ellen dolgoznak. Világszerte évente elképesztő összeget, mintegy 7,3 billió dollárt költenek a természetet pusztító támogatásokra, miközben annak megóvására mindössze 210 milliárd dollár jut – ez harmincötszörös különbség.

Bár Magyarország a megmaradt természetes élőhelyek arányát nézve kedvezőbb helyzetben van Nyugat-Európához viszonyítva, a múltbéli folyószabályozások és a vizes területek eltűnése miatt hazánk súlyos aszályokkal küzd. A Duna–Tisza közi Homokhátságot az ENSZ már hivatalosan is félsivatagi zónává minősítette, ahol a talaj felső rétegének nedvességtartalma a legkritikusabb pontokon mindössze 1-2 százalék, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a földművelést.

A nehézségek orvoslására a szaktárca a rendkívül drága mérnöki és technológiai beavatkozások – például a betonozott víztározók építése – helyett a természetközeli megoldásokat részesíti előnyben. Ilyen alternatíva lehet a mélyebben fekvő, mezőgazdasági szempontból kevésbé értékes területek elárasztása és a víz helyben tartása, amelyhez az agrártámogatási rendszer átalakítását is kilátásba helyezték.

A 2024-ben életbe lépett európai uniós élőhely-helyreállítási rendelet alapján Magyarországnak még idén év végéig be kell nyújtania a vonatkozó nemzeti stratégiáját. Ennek célja, hogy a már meglévő, mintegy egymillió hektárnyi védett terület fenntartása mellett 2050-re további 124 ezer hektár új élőhelyet alakítsanak ki. Kőrösi Levente aláhúzta: ezeket az intézkedéseket nem puszta költségként, hanem a nemzet túlélését szolgáló, elengedhetetlen alkalmazkodási beruházásként kell felfogni.