A Portfolio Csoport idén tizennegyedik alkalommal tartja meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely a hazai mezőgazdaság egyik legmeghatározóbb szakmai fóruma. A decemberi eseményen már tizenkettedik alkalommal adják át a neves agrárdíjakat, amelyekre az ágazat minden olyan szereplője jelentkezhet vagy nevezhető, aki kiemelkedő szakmai munkát végez. A pályázási időszak 2026. szeptember 15-én zárul. Nevezni az erre a célra szolgáló linken lehet! Újdonságként idén először adják át a Portfolio agrároktatásért díjat, amellyel az oktatásban dolgozó szakemberek értékteremtő munkáját jutalmazzák. Ennek köszönhetően idén már 11 kategóriában keresik a legjobbakat. A Portfolio Csoport a tavalyi siófoki Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián is átadta az elismeréseket, akkor még tíz kategóriában hirdettek győzteseket.

Íme a 2025-ös díjazottak listája:

• Az Év női agrárvállalkozója: Szommerné Egyed Linda (Fino-Food Kft.)
• Az Év fiatal agrárszakembere: Horváth Szabolcs (Y cégcsoport)
• Az Év kertészete: Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ)
• Az Év állattenyésztője: Bodó Ágoston (Prograg Agrárcentrum Kft.)
• Az Év növénytermelője: Földi János (Pankotai Agrár Zrt.)
• Az Év élelmiszeripari vállalkozása: Gyermelyi Holding Zrt.
• Az Év agrárinnovációja: Greenwave Technology Kft.
• Fenntartható mezőgazdaságért díj: Németh István (Rábcakapi Biokertészet)
• Az Év agrárberuházása: Kalocsai Mezőgazdasági Zrt.
• Portfolio Agrárgazdaságért díj: Petis Mihály (Bátortrade Kft.)

A győztesekről egy csúcsvezetőkből álló szakmai grémium döntött: Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója, Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója, Kerezsi Miklós, a Hodler Capital igazgatóságának elnöke, Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója, Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója és Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa. Ők választották ki az Év női agrárvállalkozóját, fiatal agrárszakemberét, kertészetét, állattenyésztőjét, növénytermelőjét, élelmiszeripari vállalkozását, agrárinnovációját, agrárberuházását, valamint ők ítélték oda a Portfolio Agrárgazdaságért és a Fenntartható mezőgazdaságért díjakat is.

Az Év női agrárvállalkozója: Szommerné Egyed Linda (Fino-Food Kft.)

Szommerné Egyed Linda egy sikeres generációváltás után lépett a családi tulajdonban lévő, kaposvári Fino-Food Kft. ügyvezetői posztjára. Vezetése alatt a somogyi cég ma már nagyjából 220 munkavállalót foglalkoztat, heti egymillió liter tejet dolgoz fel, árbevétele pedig 2024-ben elérte a 17 milliárd forintot. Munkája során kiemelt figyelmet fordít a tejfogyasztás népszerűsítésére és a termékfejlesztésre, különösen a vegán termékcsaládok és a tejfehérje-érzékenyek számára készülő alternatívák terén. Testvéreivel közösen stabilizálta a vállalat működését, és a vertikális integrációnak köszönhetően a takarmány-előállítás, az állattartás és a feldolgozás is a cégcsoport berkein belül zajlik. Egyed Linda irányításával a Fino-Food komoly kutatás-fejlesztési munkát is végez, például a MATE és a Debreceni Egyetem bevonásával. Utóbbival egy különleges, A2-es, allergénmentes tejre épülő termékcsaládot is megalkottak. A fenntarthatóság jegyében igyekeznek az alapanyagokat a telephelyük közvetlen közeléből beszerezni. Energiahatékonysági fejlesztéseikkel jelentősen visszaszorították a földgázhasználatot, az automatizálással és új eszközökkel pedig csökkentették a vízfogyasztást, miközben a csomagolóanyagaikat is egyre környezetbarátabbá teszik. Tejüzemükben modern szennyvíztisztító működik, a gyártás során visszamaradó savót pedig a kaposvári cukorgyár bioerőműve hasznosítja. A Fino-Food és Egyed Linda a társadalmi felelősségvállalást is komolyan veszi, így aktívan támogatják a helyi közösségeket és rendezvényeket.

Az Év fiatal agrárszakembere: Horváth Szabolcs (Y cégcsoport)

Horváth Szabolcs fiatal kora ellenére az évi 60 milliárd forintos forgalmat bonyolító sásdi Y cégcsoport egyik tulajdonos-ügyvezetője. A családi kézben lévő vállalatok évente 1,5 millió pulykát és 17 millió csirkét nevelnek, 100 ezer tonna takarmányt gyártanak, és 16 millió csirkét dolgoznak fel. A cégcsoport legújabb élelmiszeripari divíziója, a sásdi Mecsek Baromfi (MB) Kft. mindössze négy és fél év alatt tizenegyszeresére növelte kapacitását alsómocsoládi üzemében. A napi 6 ezer darabos vágást 65-66 ezer darabra tornázták fel, ezzel a három legnagyobb hazai termelő közé léptek. Ekkora mértékű növekedésre az elmúlt időszakban nem volt példa a szektorban. A folyamatban lévő fejlesztések lezárultával hamarosan heti 500 ezer csirke feldolgozására is képesek lesznek, ami a kezdeti mennyiség közel tizenhétszerese. Horváth Szabolcs szerint – aki a kezdetektől fogva aktívan részt vesz az irányításban – a legnagyobb kihívást a megfelelő menedzsment kialakítása jelentette. Mivel felsőfokú tanulmányai után gyakorlati tapasztalat nélkül csöppent a baromfiiparba, tucatnyi nyugat-európai vágóhidat tanulmányozott, majd az ott látott jól működő mintákat sikeresen ültette át a hazai környezetbe.

Az Év kertészete: Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ)

A szentesi DélKerTÉSZ egy olyan mintagazdaság, amely kiválóan ötvözi a magyar kertészeti hagyományokat a modern vállalatirányítással, a fenntarthatósággal és a széleskörű szolgáltatásokkal. A 2002-2003-ban létrejött szövetkezet mára mintegy 500 termelőt, helyi családi gazdaságot és kertészetet integrál. A fóliás és üvegházi termesztés csaknem 150 hektáron folyik, ahonnan hatalmas mennyiségű paprika, paradicsom, uborka és káposzta kerül ki. A szövetkezet tevékenysége a vetőmagtól a boltok polcaiig mindent felölel: a termelést, a logisztikát, a szaktanácsadást, a marketinget és saját üzlethálózatuk fenntartását is. Kiemelt figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, így a teljes területükön integrált biológiai növényvédelmet használnak. Az üvegházak energiaellátását 100 százalékban, a fóliasátrakét pedig mintegy 80 százalékban napelemek biztosítják. A szövetkezet tavaly 35 ezer tonna friss zöldséget állított elő, árbevétele pedig megközelítette a 24 milliárd forintot. A DélKerTÉSZ elnöke, Nagypéter Sándor olyan szakember, aki a stratégiai fejlesztéseket mindig a tagság és a közösség érdekeit szem előtt tartva valósítja meg. Sikereiket az elmúlt években számos díj is igazolja, köztük a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy, a Magyar Termék Nagydíj, a Magyar Agrárgazdasági Minőségdíj, az OMÉK Kertészeti Díj és az Érték és Minőség Díj.

Az Év állattenyésztője: Bodó Ágoston (Prograg Agrárcentrum Kft.)

A Fejér vármegyei Ráckeresztúron található Prograg Agrárcentrum Kft. tejtermeléssel foglalkozik, mintegy 1200 holstein-fríz tejelő tehénnel és azok szaporulatával. A vállalatcsoporthoz tartozik a szintén helyi Martontej Kft. is, amely saját márkás tejtermékek készítésével és forgalmazásával foglalkozik. A tejágazatban GMO-mentes, lenmagra épülő takarmányozást alkalmaznak, és részesei a Kék-Fehér Szív minősítési rendszernek, amely az egészségtudatos gazdálkodást garantálja. Az éves szinten mintegy 5 milliárd forintos bevételt termelő cégeknél a folyamatos fejlődést tudatos beruházások és pályázatok biztosítják. Alapelvük, hogy „a hagyományok tisztelete és a folyamatos megújulás a hosszú távú siker titka”. Bodó Ágoston is ebben a szellemben vezeti 2012 óta a Prograg Agrárcentrum Kft.-t és a Martontej Kft.-t ügyvezetőként. Ennek a mentalitásnak is köszönhető, hogy az állomány napi fajlagos tejhozamát 26-ról 41 literre sikerült feltornázni. Vezetői stílusát a higgadtság és az átgondolt fejlesztési tervek jellemzik, szakmai és gazdasági döntéseit pedig a nyitottság határozza meg.

Az Év növénytermelője: Földi János (Pankotai Agrár Zrt.)

A szentesi Pankotai Agrár Zrt. integrált partnereivel karöltve több mint 4000 hektáron gazdálkodik a Dél-Alföld egyik legszárazabb régiójában. A klasszikus szántóföldi növénytermesztésük éves értéke eléri a 2,2 milliárd forintot. Munkájukat magas színvonalon, a környezet- és természetvédelmi szempontok maximális tiszteletben tartásával végzik. Földi János vezérigazgató szerint napjaink legnagyobb kihívását az éghajlatváltozás és a piaci volatilitás jelenti. Ezek ellensúlyozására a legújabb tudományos vívmányokat, köztük a precíziós gazdálkodást és a digitális innovációkat hívják segítségül. A Csongrád-Csanád vármegyei cég nagyszerű példát mutat idei öntözésfejlesztési programjával, melynek során új berendezéseket vásároltak és bővítették az öntözhető földterületek nagyságát. Az innováció melletti elkötelezettségüket jól mutatja, hogy 2025-ben csemegekukorica-földjeik jelentős részén biológiai módszerekkel védekeztek a rovarkártevők ellen.

Az Év élelmiszeripari vállalkozása: Gyermelyi Zrt.

A Gyermelyi Zrt. az ország egyik legmeghatározóbb élelmiszeripari csoportjának tagjaként malomiparral, száraztészta-gyártással és tojásértékesítéssel foglalkozik. A Komárom-Esztergom vármegyei vállalat 2024-es árbevétele már túllépte a 48 milliárd forintot. Magyarország vezető tésztagyártójaként a magas szintű automatizáció ellenére is több mint 370 főt foglalkoztatnak. Üzemeik európai viszonylatban is a legmodernebbek közé sorolhatók. Sikerük egyik alappillére a vertikálisan integrált üzleti modell. A Gyermelyi Zrt. eredményeit ugyanakkor a teljes cégcsoport kontextusában érdemes vizsgálni: a növénytermesztés mellett a vállalat gerincét három, közel azonos súlyú ágazat adja: a tojás, a liszt és a tészta termékpálya. Teljesítményük kiemeli őket a versenytársak közül, amit az is bizonyít, hogy több mint 20 európai országba exportálnak, külpiaci bevételeik pedig folyamatosan nőnek, mára elérve az összbevétel 45 százalékát. A gyártókapacitás bővítése mellett kiemelt figyelmet kap a csomagolási rendszerek vevői igényekhez igazodó fejlesztése is. 2025 júliusában lerakták az új, immár negyedik, 10 ezer férőhelyes automata magasraktár alapkövét. A cégcsoport a közeljövőben több nagyszabású beruházást is tervez: új tésztagyár, tojásfeldolgozó, tojásfarm és egy központi irodaház is épül. A fenntarthatóság és energiahatékonyság jegyében egy 1,2 milliárd forintos napelemes projektet is megvalósítottak, így a korábbi fejlesztésekkel együtt a központi telep energiaigényének már csaknem negyedét megújuló forrásból fedezik.

Az Év agrárinnovációja: Greenwave Technology Kft.

A Pest vármegyében, Szigetszentmártonon működő Greenwave Technology Kft. legújabb büszkesége az nBwater nevű öntözővíz-kezelő berendezés, amely világviszonylatban is egyedülálló technológia. A rendszer 100-200 nanométer közötti méretű légbuborékokat (nanobuborékokat) állít elő, amelyek rendkívül kedvező hatással vannak a növényekre. A víz oxigénszintjének növelésével támogatják a gyökérzet erőteljesebb fejlődését, serkentik a tápanyagfelvételt, és fokozzák a gyökérkörnyezet mikrobiológiai aktivitását. Schneider Tamás ügyvezető igazgató hangsúlyozza, hogy a nanobuborékok a növényvédelemben is komoly potenciált hordoznak: hatékonyan erősítik a növények immunrendszerét a gombás fertőzésekkel és más kórokozókkal szemben. A jelenleg piaci bevezetés előtt álló berendezést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, valamint a Pécsi Tudományegyetemen is tesztelték. Az eredmények magukért beszélnek: a technológia használatával rövidebb lesz a termesztési idő, 15-20 százalékkal nő a hozam, és nagyobb biomassza-tömeg érhető el. Ezen felül a növények vízfelvétele is optimalizálódik, hiszen csak a ténylegesen szükséges mennyiséget szívják fel, így a megoldás komoly vízmegtakarítást és forradalmi előnyöket hozhat a növénytermesztésben.

Fenntartható mezőgazdaságért díj: Németh István (Rábcakapi Biokertészet)

Németh István már harminc éve végez mintaértékű ökológiai gazdálkodást a Rábcakapi Biokertészetben. A Győr-Moson-Sopron vármegyei gazdaság fő profilja a bio szántóföldi növények (gabonák, kukorica, napraforgó), valamint a legkülönfélébb biozöldségek (gyökérzöldségek, burgonyafélék, káposzta- és tökfélék) termesztése, amelyeket az ipari termelést megközelítő hozamokkal állítanak elő. Módszereivel a modern biogazdálkodást valósítja meg, amelynek lényege, hogy a talajt és a környezetet hosszú távon is fenntarthatóan használja, miközben vegyszermentes, tápanyagban gazdag élelmiszert termel. Kiemelkedő eredmény, hogy beszállítója lett egy nagy áruházláncnak (a Sparnak), emellett a budapesti MOM parki Biokultúra Ökopiac állandó résztvevője. A mintegy 330 hektáros ökológiai gazdaság irányításába mára idősebb lánya és fia is bekapcsolódott. A család tulajdonában lévő Biomag Malom Kft. az alapanyagok feldolgozásával tovább növeli a termékek értékét. Németh István a Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület alelnökeként is tevékenykedik, gazdasága pedig a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának hivatalos mintagazdasága.

Az Év agrárberuházása: Kalocsai Mezőgazdasági Zrt.

A Pannon Genetic cégcsoporthoz tartozó, Bács-Kiskun vármegyei Kalocsai Mezőgazdasági Zrt. kiskunhalasi telephelyén a hazai vetőmagszektor egyik legnagyobb fejlesztését vitte véghez: egy 2,5 milliárd forint értékű vetőmagüzem-felújítást, amelyet részben vidékfejlesztési forrásokból finanszíroztak. Az eredetileg 1992-ben épült létesítmény teljes modernizálása elengedhetetlen volt a generációváltás és a jövőbeni versenyképesség biztosításához. A megújult üzem évente körülbelül 100 ezer zsák kukoricavetőmag feldolgozására képes, amivel az ország öt legnagyobb vetőmagüzeme közé emelkedett, és európai szinten is a legmodernebb hibridüzemek közé tartozik. A beépített német Petkus technológia hazai mintaüzemévé is nyilvánította a gyártó. Ez a beruházás hosszú távon garantálja a hazai vetőmag-előállítás hatékonyságának és minőségének javulását, egyúttal támogatja az agrárium fenntarthatóságát és nemzetközi versenyképességét.

Portfolio Agrárgazdaságért díj: Petis Mihály (Bátortrade Kft.)

Dr. Petis Mihály több mint fél évszázada dolgozik ugyanazon a munkahelyen a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírbátorban. 1942-ben egy földműves családban látta meg a napvilágot, ami erősen meghatározta későbbi pályaválasztását. A Debreceni Egyetemen agrármérnöki és vállalatgazdálkodási diplomát, majd egyetemi doktori címet is szerzett. 1990-ben bízták meg a frissen alakult Bátortrade Kft. ügyvezető igazgatói posztjával, majd 1992-ben a Bátorcoop Szövetkezet elnökévé is megválasztották. A Bátortrade Kft. alapvetően növénytermesztéssel, tejtermeléssel és biogáz-előállítással foglalkozik, de a korábbi szövetkezeti rendszerben a több mint 1500 tagot és dolgozót számláló közösség fenntartásához gyakran volt szükség jövedelmező ipari és mellékágazati tevékenységekre is. A dél-nyírségi területet az ország egyik legrosszabb adottságú mezőgazdasági régiójaként tartják számon. A Dr. Petis Mihály által vezetett vállalatcsoport sikerét és fennmaradását az határozta meg, hogy milyen jól tudtak alkalmazkodni ezekhez a nehéz körülményekhez. Vezetői filozófiájának alapja, hogy a tartós siker elégedett munkatársakkal érhető el, a motiváció kulcsa pedig a pontos méréseken alapuló önelszámoló érdekeltségi rendszer. Ügyvezetői feladatai mellett városi és megyei önkormányzati képviselőként, valamint gazdasági vezetőként is támogatta a térség fejlődését. Az elmúlt évtizedekben a megyei és országos agrárkamarában bizottsági elnöki és küldötti feladatokat is ellátott.

Képek forrása: Berecz Valter, Stiller András, Hajdú D. András és Mónus Márton