A cserepes növények egészséges fejlődésének alapja a megfelelő ültetőközeg, amelyet házilag is könnyen és lényegesen gazdaságosabban állíthatunk elő.
A MATE rektora szerint nem az ukrán gabona a legnagyobb problémánk, hanem hogy az országnak nincs agrárstratégiája.
Egyre többen látják a klímaváltozás egyik lehetséges megoldási irányát a napelemes rendszerek terjedésében.
Ezek a kártevők nemcsak elszívják a növények nedveit, de súlyos vírusbetegségeket is terjesztenek.
A zöldmetszés időszaka általában május végétől augusztus közepéig tart, legintenzívebben azonban kora nyáron végzik.
Rekordmennyiségű kávétermést vár Brazília 2026-ban a kedvező időjárásnak, a termesztési területek bővülésének köszönhetően.
Az éghajlatváltozás és a piaci átrendeződés alapjaiban formálja át az európai és a hazai mezőgazdaságot.
A Portfolio Csoport Agrárium 2026 Konferenciáján és a Pregán bemutatott előadás szerint a HETECH innovációja új szintre emeli a gabonaszárítás hatékonyságát és minőségét a konvencionális és a precíziós gazdálkodásban egyaránt.
Jobb aszálytűrő képessége és jövedelmezősége miatt egyre népszerűbb a napraforgó a magyar termelők körében.
Az ukrán belföldi piacon folyamatosan drágul a szója az erős hazai feldolgozói kereslet miatt.
A kalászos növények termesztése során már a legelején meg kell hozni fontos döntéseket: mi a terméscélunk, milyen minőséget szeretnénk elérni, és ehhez milyen termesztéstechnológiát választunk.
Ahogy közeledik a tavaszi szezon, egyre fontosabbá válik, hogy a talajaink a lehető legjobb állapotban várják a vetést. A mikrobiális talajoltás és a szármaradvány bontás ma már nem csupán kiegészítő technológia, hanem olyan alapvető eszköz, amely képes stabilizálni a termelést még szélsőséges időjárási körülmények között is.
A klímaváltozás egyértelműen alkalmazkodásra késztet minket. Fontos azonban, hogy ismerjük meg a jelenséget, amivel szembe kell néznünk.
A repce és a kalászosok tápanyagellátásának legnagyobb kihívása sokszor az, hogy a növény mennyire képes a tápanyagot felvenni és azonnal hasznosítani.
A termőföldet úgy kell továbbadnunk, hogy az utánunk jövő generációk is megélhessenek belőle.
A magyar szántóföldi növénytermesztés ma kaotikus helyzetben vergődik, miközben a gazdák a jövőt keresik a termőtalaj és a klímaváltozás szorításában.
A talaj nem csupán közeg, hanem élő rendszer – és a baktériumok ennek motorjai.
A talaj egészsége – az élelmiszer minőségének gyökere.
A kén hiánya gyengíti a növények ellenálló képességét, rontja a fehérje- és olajtartalmat, sőt a termés mennyiségét és minőségét is.
Tudta-e, hogy már a magokban is ott vannak a hasznos mikrobák?
2025-ben világszerte már 216 millió hektáron termesztettek génmódosított növényeket.
A klímaváltozás és a technológiai fordulat határozhatja meg a hazai uborkatermesztés jövőjét.
A hőség az állatokat is megviseli, a hőstressz pedig egyre súlyosabb pénzügyi nehézségeket jelent az állattartóknak.
Meglepő eredményeket hozott a 2025-ös hazai búzatermés fuzárium-fertőzöttségét vizsgáló kutatás.
A klímaváltozás, az UV-sugárzás és a növényvédelem kihívásai egyre nagyobb terhet jelentenek a magyar burgonyatermesztőknek.
