A magyar gazdák 2026 tavaszán mintegy 810,7 ezer hektáron vetettek napraforgót, amivel a vetésterülete meghaladta a kukoricáét. Bár a kultúra jobban viseli a szárazságot a kukoricánál, már augusztusban egyértelművé vált, hogy a csapadékhiány és a hőség komoly terméskiesést idéz elő.

Nemes Miklós agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök az Agrárszektor Metszet rovatában úgy értékelt, hogy az idei aszály és a kapcsolódó nehézségek a 2022-esnél is kedvezőtlenebb körülményeket teremtettek. Az évet a korábbinál kevesebb csapadék és jóval nagyobb hőterhelés jellemezte.

Az augusztus végén közzétett uniós MARS-jelentés Magyarországon hektáronként 2 tonna alatti napraforgóhozammal és az ötéves átlaghoz képest csaknem 20 százalékos visszaeséssel számolt. Uniós szinten ugyanakkor 9,4 millió tonnás termést vártak az elemzők. Ez az előző évinél 8 százalékkal, az ötéves átlagnál pedig 1,8 százalékkal haladná meg az eredményeket. A prognózis hátterében elsősorban a vetésterület mintegy 5 százalékos bővülése állt, 1,92 tonnás hektáronkénti átlaghozam mellett.

A hazai gazdaságok betakarítási eredményei jelentős eltéréseket mutatnak. Az Emődi Mezőgazdasági Zrt.-nél rozs után, másodvetésben termesztettek napraforgót. Kaposvári Péter vezérigazgató az Agrárszektornak beszámolt arról, hogy egyes területeken mindössze 0,6 tonnát, máshol viszont 1,3 tonnát takarítottak be hektáronként, noha teljesen azonos technológiát alkalmaztak.

A szarvasmarhatartással is foglalkozó Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei vállalat számára a kukorica kulcsfontosságú lett volna, ám végül a teljes területet le kellett silózniuk. Mivel a kultúra termesztése náluk évek óta veszteséges, várhatóan növelik az őszi árpa vetésterületét a jó minőségű szenázs előállítása érdekében.

A száraz ősz a repce vetését is megnehezítette. A többszöri halasztást követően október elején csupán kisebb területen, kísérleti jelleggel vetettek. Az október 10–11-én lehullott 12 milliméternyi csapadék sem enyhítette a vízhiányt, hiszen a mélyebb talajrétegek szárazak maradtak. Emiatt a gazdaság a következő szezonban várhatóan a korábbinál kevesebb repcével tervez.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Szuro-Trade Kft.-nél kedvezőbben alakultak az eredmények. Szurovcsák Dávid növénytermesztési üzletágvezető elmondta, hogy a szárazság miatt augusztus után tovább romlott az állományok állapota, a cégcsoport mégis hektáronként 3 tonnás átlagtermést ért el. A hozamok 2 és 4 tonna között szóródtak, a jobb adottságú parcellákon jóval nagyobb mennyiséget arattak le.

A vállalat július végén és augusztus elején végzett gombaölő szeres kezelést, ezt követően pedig már nem vált szükségessé újabb beavatkozás. Szurovcsák Dávid szerint a napraforgóval nem akadt komolyabb gond a kukoricához képest, így az idei tapasztalatok alapján nem tervezik átalakítani a vetésszerkezetet.

A Fejér vármegyei EAG Zrt. 653 hektáron vetett napraforgót, és 2,2 tonnás hektáronkénti átlaggal fejezte be az aratást. Rózsa Ádám növénytermesztési főágazatvezető kifejtette, hogy a legerősebb táblájuk hektáronként 2,8 tonnát adott, a leggyengébb viszont mindössze 1,4 tonnát hozott.

Az eredmények összességében megfeleltek az augusztusi várakozásoknak. A gyengébb termés a rosszabb minőségű, kisebb humusztartalmú talajokon jelentkezett, míg a mélyebb fekvésű területek a becsültnél jobban teljesítettek. Augusztus után külön növényvédelmi kezelésre már nem volt szükség, deszikkálást azonban végeztek, amit a nagy terület mellett a jelentős galambkár is indokolt.

Az EAG Zrt. a következő idényben átalakítja a vetésszerkezetét. Bővíti az őszi kalászosok területét, visszavágja a kukoricáét, a korábban meghatározó cukorrépával pedig teljesen felhagy. A napraforgó mellett viszont kitart a társaság, sőt az ideinél is nagyobb területen tervezi a vetését.