A csírázás és a kelés utáni időszakban a növények gyökérzete még fejletlen, ezért tápanyagfelvételüket erősen befolyásolja a talaj hőmérséklete, nedvessége és tápanyag-ellátottsága. Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezetője az Agrárszektornak elmondta, hogy a startertrágyázás megtervezésekor a talajvizsgálati eredményekből érdemes kiindulni. A talaj pH-értéke, kötöttsége és szervesanyag-tartalma egyaránt meghatározza, milyen összetételű és mennyiségű készítmény indokolt.

A választást a vetés időpontjához, az időjárási körülményekhez, a termesztett hibridhez és a talajművelési rendszerhez is hozzá kell igazítani. A cél nem a teljes tenyészidőszak tápanyagigényének fedezése, hanem az, hogy a növény a fejlődése kezdetén hozzájusson a szükséges tápanyagokhoz.

Csősz Mihály, a Kwizda Agro Hungary Kft. termékmenedzsere különösen a foszfor szerepét emelte ki, amely támogatja a gyökérzet fejlődését és a fiatal növények növekedését. Szerinte előnyt jelenthetnek a könnyen felvehető tápanyagokat tartalmazó, koncentrált készítmények, amelyek kis mennyiségben, célzottan juttathatók ki a vetőmag közelébe. Ehhez azonban a termék összetételét és az alkalmazás körülményeit is mérlegelni kell.

Mindkét szakember gyakori hibának tartja, ha a gazdálkodó kizárólag a kijuttatott műtrágya mennyiségére figyel. A nagyobb adag önmagában nem javítja a hatékonyságot, sőt kedvezőtlen körülmények között károsíthatja a csírázó növényt. A hideg, nedves talaj lassíthatja a tápanyagfelvételt, míg a túl nagy dózis vagy a vetőmaghoz túl közel elhelyezett, nagy sóterhelésű műtrágya veszélyeztetheti a kelést.

Különös körültekintést igényel a vetőmaggal közvetlenül érintkező, úgynevezett pop-up kijuttatás. Balogh Lőrinc szerint ilyenkor a készítmény összetételétől, koncentrációjától, adagjától és a talaj nedvességétől függően só- vagy ammóniakár is kialakulhat. A veszély homokos talajon és száraz körülmények között fokozódhat. A vetőmag mellé vagy a vetőbarázdába ezért csak az adott termékre, növénykultúrára és technológiára vonatkozó előírások betartásával szabad trágyát kijuttatni.

A gazdaságos megoldás kiválasztásakor elsőként azt érdemes tisztázni, milyen korai tápanyag-ellátási problémát kell kezelni. Balogh Lőrinc szerint ezért a talajvizsgálat, a megfelelő műtrágya-összetétel és a kijuttatás pontossága jelenti a legfontosabb befektetést. A startertrágya elhelyezése sok esetben legalább annyira meghatározó, mint az összetétele.

A kiegészítő készítményeknek is lehet szerepük, de alkalmazásukat szakmai és gazdasági szempontból egyaránt indokolni kell. Csősz Mihály szerint a megfelelő foszforellátás mellett mezo- és mikroelemeket tartalmazó starterek is segíthetik a kezdeti fejlődést. A talajélet támogatására mikroorganizmusokat, például mikorrhizagombákat vagy baktériumokat tartalmazó készítmények is szóba jöhetnek. Kiválasztásuknál a várható hatást, a felhasználási előírásokat és a kijuttathatóságot is figyelembe kell venni.

A startertrágyázás értékét így nem a felhasznált kilogrammok száma, hanem a tápanyagok hasznosulása és a növények fejlődésére gyakorolt hatás adja. A talajhoz és a termesztési körülményekhez igazított, pontos kijuttatás mérsékelheti a felesleges ráfordításokat, miközben kedvezőbb feltételeket teremthet az egyenletes keléshez és a gyökérzet fejlődéséhez.