A szélsőséges időjárás az állattartásban és a növénytermesztésben is komoly gondokat okozott – mondta az Agrárszektornak Horváth Szabolcs, az Y cégcsoport egyik tulajdonos-ügyvezetője, a Portfolio Agrárszektor 2025-ös Év fiatal agrárszakembere díjának nyertese. Beszámolója szerint nyáron többször is 42–44 fok körüli csúcshőmérséklet alakult ki, amire sem az állattartó telepek, sem a szállítójárművek nincsenek megfelelően felkészülve.

Az istállókban hűtőpanelekkel és permetezéssel ugyan mérsékelhető a hőterhelés, de ezeknek a megoldásoknak is megvannak a maguk korlátai. Néhány forró napot még könnyebben átvészelnek a jószágok, ha utána lehűlés érkezik, ám a hetekig tartó kánikula már súlyosan megviselheti őket. A szakember szerint a következő időszakban elengedhetetlen lesz a technológiai fejlesztésekkel történő alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez.

Különösen nagy kihívást jelent a vágócsirkék szállításának megszervezése. A madarakat sötétben lehet a legkönnyebben felrakodni, nyáron viszont még este kilenckor is jóval 30 fok felett maradhat a hőmérséklet. A délelőtti vagy déli rakodás során az állatok a hőség miatt könnyen megriadhatnak, bepánikolhatnak és összetorlódhatnak. A vágóhídon történő várakozás pedig tovább növeli a terhelésüket.

A cégcsoport a környékbeli növénytermesztőktől vásárol alapanyagot a takarmánygyártáshoz, így a terméskiesések hatását közvetlenül érzékeli. Horváth Szabolcs rámutatott, hogy különösen az Alföldön és Kelet-Magyarországon akadtak olyan gazdák, akik rendkívül gyenge kukoricatermést takarítottak be. Az általa ismertetett becslés szerint a mintegy 3,5 millió tonnás éves hazai felhasználással szemben mindössze 1,5 millió tonna körüli termés áll, ami jelentős hiányt vetít előre. Úgy látja, az uniós beszerzés lehetőségeit szűkíti, hogy a kontinens más részein sem születtek kiemelkedő termésátlagok.

A takarmánykeverők már igyekeznek alkalmazkodni a nehéz helyzethez. Ahol még hozzáférhető a kukorica, ott felvásárolják, máshol viszont csökkentik az arányát a keverékekben. Amennyiben megfelelő mennyiségben egyáltalán nem érhető el, akár teljes egészében kiválthatják búzával.

Az időjárási nehézségek mellett a baromfipestis elleni védekezés is kiemelt figyelmet követel. A fertőzés gyorsan végigterjedhet az állományon, és a szennyezett környezettel érintkező tárgyakon keresztül is bejuthat az ólakba. Horváth Szabolcs a vakcinázás és a szigorú járványvédelmi fegyelem elengedhetetlenségét hangsúlyozta. A fertőtlenítésnek a ruházatra, a lábbelikre, a szerszámokra, sőt még a mobiltelefonokra is ki kell terjednie.

"Nem egyszerű elkerülni a behurcolást, mert az állattartó telepeken is emberek dolgoznak, az emberek pedig hibáznak. Ez csakis közös fegyelemmel oldható meg" – fogalmazott. Kiemelte: folyamatos vezetői jelenlétre és megfelelő fertőtlenítési feltételekre van szükség, az alapvető szabályokat pedig a kisebb telepeken és a nagyüzemekben egyaránt be kell tartani.

Hosszabb távon a munkaerőhiány és a generációváltás elakadása is komolyan veszélyezteti a gazdaságok működését. Az állattartás ünnepnapokon is folyamatos jelenlétet kíván, amit egyre kevesebb fiatal hajlandó vállalni. A szakember tapasztalatai szerint több növénytermesztő és állattartó gazdaságban sem látni, ki vinné tovább a vállalkozást, ezért egyes tulajdonosok már azt mérlegelik, hogy néhány éven belül felhagynak a gazdálkodással.

Az élelmiszeriparban a termékek rövid szavatossági ideje és az ingadozó kereslet teremt állandó nyomást. A vállalkozásoknak folyamatosan dönteniük kell a kiszerelésről és az értékesítés ütemezéséről, miközben rugalmasan kell igazodniuk a vásárlói igényekhez. Horváth Szabolcs szerint a fiatalabb generáció már más elvárásokat támaszt a munkahelyekkel szemben: fontosabbá vált számukra a munka és a magánélet egyensúlya, valamint a rendszeres visszajelzés. Az ágazatnak ezekhez az igényekhez is fel kell zárkóznia, ha biztosítani akarja a jövőbeli utánpótlást.