A hazai agrárium és élelmiszeripar régóta megoldatlan strukturális gondokkal küzd - a megoldás összetett, amelyben az új kormánynak is lenne feladata.
A „steak”, „szalonna”, „csirkemell” vagy „bélszín” elnevezés kizárólag állati eredetű termékekre vonatkozhat.
Korábban még egyetlen magyar egyetem sem került be saját szakterületének első száz helyezettje közé.
Jelentős mérföldkövet sikerült elérni, a pozitív hatások már most érezhetők.
A francia takarmánygyártás 2025-ben 1,1 százalékos növekedéssel 18,88 millió tonnára emelkedett.
A digitális mezőgazdaság ma még a hazai termelők mindössze 5-10 százalékát érinti, ám a következő évtizedben jelentős előrelépés várható.
Életpályamodellt hirdetett, és az élelmiszeripar stratégiai szerepéről beszélt Lázár János Mezőhegyesen.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Hatást szeretnének elérni, az agrárium viszont sokuk szerint még mindig egy sáros, elavult szakma.
Megszülettek az első támogató döntések a gazdaságátadást támogató pályázati felhívásnál.
A magyar bor nemzeti identitásunk része, hozzátartozik a kultúránkhoz, ezért az ágazat támogatása, a termékek piaci pozícióinak erősítése kiemelt feladata az agrártárcának.
Egyre nagyobb figyelmet kap az agrárvállalatok körében is a generációváltás témája.
Az európai gazdatársadalom helyzetének javítására a Bizottság elnöke új intézkedéseket jelentett be.
Bár az idei év nem kedvezett a magyar mezőgazdaság szereplőinek, a jövőt illetően van ok a bizakodásra - véli Papp Zsolt.
Az Alapvetés podcast eheti különkiadásában az ágazat fontos szereplői értékelték a 2025-ös év kihívásait.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
A generációváltás az agráriumban ma már nem egy lassan érlelődő strukturális probléma, hanem az ágazat jövőjét meghatározó, éles kérdés.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.
