A Központi Statisztikai Hivatal 2026. júniusi adatai alapján jelenleg 163 ezer agrárgazdaság működik Magyarországon, ami az elmúlt három évben 17 százalékos, 2016-hoz viszonyítva pedig már 41 százalékos visszaesést jelent. A kisgazdaságok eltűnésével párhuzamosan a megművelt területek mérete nem csökkent, csupán átrendeződött. Az átlagos birtokméret 18 százalékkal nőtt, így ma már megközelíti a 33 hektárt. Érdekesség, hogy miközben a tisztán növénytermesztéssel vagy állattartással foglalkozó egységek száma jelentősen megcsappant, a vegyes profilú gazdaságoké közel harmadával emelkedett - írja az Agrárszektor.

A hazai mezőgazdasági területek nagysága továbbra is ötmillió hektár körül mozog, amelynek több mint 80 százalékát szántóföldek teszik ki. Ezen belül a gabonafélék és az ipari növények dominálnak. Bár a legnagyobb területen még mindig őszi búzát és napraforgót termesztenek, egyre látványosabb a kukorica visszaszorulása, amelynek vetésterülete 2026-ra már a 600 ezer hektárt sem éri el. A gyümölcsösök területe ezzel szemben kismértékű bővülést mutatott, ezen a téren továbbra is az alma, a dió és a meggy a legmeghatározóbb kultúra.

Az állattenyésztésben még egyértelműbb a nagygazdaságok térnyerése. Miközben a teljes hazai állatállomány 2023 óta közel ötödével nőtt, az állattartó telepek száma folyamatosan csökken. Ma már a haszonállatok 83 százalékát a legnagyobb üzemek nevelik, miközben a legkisebb, háztáji jellegű állattartók száma bő tíz év alatt a negyedére zuhant. A konkrét állományokat tekintve a szarvasmarhák száma enyhén nőtt, a több mint 2,8 milliós sertésállomány viszont kismértékben csökkent az idei év első felében.

A birtokszerkezet átalakulása mellett az agrárium egyik legsürgetőbb kihívása továbbra is a generációváltás. A gazdaságirányítók 37 százaléka 65 év feletti, miközben a 40 év alatti fiatalok aránya megrekedt 10 százalékon. Kifejezetten pozitív fejlemény ugyanakkor az oktatási háttér erősödése, a gazdálkodók ugyanis egyre képzettebbek. A felsőfokú agrárszakmai végzettséggel rendelkezők aránya folyamatosan emelkedik, míg a szakirányú képzettség nélkül dolgozóké napjainkra 50 százalék alá csökkent.