Az elmúlt tizenöt évben a magyar gombapiac jelentősen átalakult és koncentrálódott. Jelenleg mindössze két nagyobb csiperke- és két jelentősebb laskagomba-termelő, valamint néhány közepes és mintegy húsz kisebb vállalkozás adja az országos termelést. Évente összesen 25-30 ezer tonna gomba terem nálunk, amelynek túlnyomó része csiperke. Mutsy Árpád, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének elnöke szerint a gomba azon kevés zöldség-gyümölcs kategóriájú élelmiszerünk közé tartozik, amelyből Magyarország teljesen önellátó, ez pedig a termelők számának csökkenése ellenére is komoly fegyvertény.

Ezt a stabil helyzetet azonban számos tényező veszélyezteti, elsősorban a 2026-os év aszályos időjárása. Bár a gombát zárt, szabályozott klímájú helyiségekben termesztik, a nyári hőség miatt drasztikusan megnőtt a hűtési igény, ami azonnal megemelte az energiaköltségeket. Szintén komoly nehézséget okoz a csapadékhiány miatt megcsappant gabonatermés, hiszen ez közvetlenül visszaveti a gombatermesztéshez elengedhetetlen szalma mennyiségét. A hiány és a jelentős drágulás együttesen hatalmas terhet ró a termelőkre.

A megnövekedett kiadásokat ráadásul alig tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban. Az erős forint a hazai exportőröket hozza hátrányos helyzetbe, belföldön pedig a kereskedelmi láncok könnyen az olcsóbb, külföldi áruhoz nyúlnak, ha a magyar termelők árat emelnének. A legnagyobb versenytárs ezen a téren Lengyelország, amely az elmúlt évtizedek tudatos, hosszú távú agrárfejlesztéseivel Európa legnagyobb gombatermelőjévé nőtte ki magát. A lengyel termelők évente mintegy 350-400 ezer tonnát állítanak elő, ami a magyar mennyiség több mint tízszerese.

A hazai ágazat szempontjából ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a gomba ma már nemcsak a nagyvárosokban, hanem a diszkontláncok terjeszkedésének köszönhetően a kisebb településeken is könnyen és folyamatosan elérhető. A fejenkénti 1,5-1,8 kilogrammos éves hazai fogyasztás stabilnak mondható, és a kevesebb húst tartalmazó, egészségtudatosabb étrendek terjedésével tovább növekedhet, hiszen a vásárlók egyre inkább felismerik, hogy a gomba sokoldalúan felhasználható, alacsony kalóriatartalmú élelmiszer.

A stabilizálódó kereslet kiszolgálásához a jövőben elkerülhetetlen lesz az automatizáció, a robotika és a mesterséges intelligencia bevonása. A gombatermesztés rendkívül kézimunkaigényes folyamat, az ágazat pedig egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küzd. Bár a gépek egyelőre nem tudják teljesen kiváltani az emberi munkaerőt, a technológiai korszerűsítés az egyetlen útja annak, hogy a magyar termelők kordában tartsák költségeiket és megőrizzék nemzetközi versenyképességüket.