A toxinképződés kialakulása három fő tényező együttes jelenlétéhez köthető: a kórokozó, a kártevők által okozott sebzések, valamint a növény stresszállapota.
A különböző toxintermelő fajok eltérő környezeti feltételeket kedvelnek: a Fusarium graminearum inkább a hűvös, csapadékos időjárásban, míg a Fusarium verticillioides a melegebb, szárazabb környezetben fertőz intenzívebben. Az Aspergillus fajok még extrém meleg és aszályos körülmények között is képesek fertőzni, ami különösen nagy élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent.
A fertőzések kapuját jellemzően a rovarok által okozott sérülések nyitják meg. A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) lárvái rágási felületeket hoznak létre, amelyek ideális belépési pontot biztosítanak a kórokozóknak. Különösen a második nemzedék kártétele kritikus, mert ekkor már a generatív szervek károsodnak, ami közvetlenül a termés minőségromlásához és a toxinfelhalmozódás fokozódásához vezet.
A hatékony védekezés alapja a megelőzés.
A kártevők elleni védekezést előrejelzésre kell alapozni, amelyhez jól használhatók a feromoncsapdák, de fontos az állomány folyamatos szemrevételezése is.
A rajzás nyomon követésével megfelelően időzíthető a kezelés, így érhetjük el a legjobb hatékonyságot, legyen szó bármilyen készítményről. Ha a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke rajzása időben közel esik egymáshoz, a védekezések összevonhatók, ami gazdasági szempontból is előnyös. Még szerencsésebb ilyen szempontból, ha az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) elleni védekezés is ugyanekkor válik esedékessé, azonban fontos, hogy a megfelelő hatóanyagokat válasszuk az összevont védekezéshez.
Ilyen helyzetekben előnyt jelentenek azok a kombinált készítmények, mint például a Sivanto Energy, amelyek eltérő hatásmódjuk révén – egy felszívódó és egy kontakt hatóanyag kombinációjaként – egy menetben több kártevőcsoport ellen is hatékony védelmet biztosítanak, miközben a rezisztenciakezelésben is szerepet játszanak.
Azokban az esetekben viszont, amikor kifejezetten kontakt hatásra van szükség, előnyt jelenthetnek a magasabb hatóanyag-tartalmú készítmények, mint a Decis Forte alkalmazása, különösen akkor, amikor a lárvák rejtett életmódjuk miatt nehezebben érhetők el.
A növény kondíciójának fenntartása kulcskérdés, mivel a toxintermelő gombák elsősorban a legyengült állományokat fertőzik. Ezért az integrált védekezés része a megfelelő hibridválasztás, a vetőmagcsávázás és az agrotechnikai elemek optimalizálása. A jó kondícióban lévő növények ellenállóbbak mind a kártevőkkel, mind a kórokozókkal szemben, ami közvetlenül csökkenti a toxinkockázatot.
A csővédelmet célzó kezelések során célszerű a rovarölő és gombaölő hatás együttes alkalmazása. A protiokonazol hatóanyagú készítmények például nemcsak a kórokozók ellen hatékonyak, hanem a növény élettani állapotát is javítják a fotoszintézis fokozásán keresztül. Ebbe a technológiába jól illeszthetők a Prosaro és a Propulse készítmények, amelyek hatékony védelmet biztosítanak a kórokozók ellen, miközben a bennük lévő protiokonazol hozzájárul a növény fiziológiai állapotának javításához.
A Propulse-ban található fluopiram továbbá a hőstressz mérséklésében is szerepet játszik, ami különösen a szélsőséges évjáratokban értékes tulajdonság.
A védekezés azonban nem zárul le az állománykezelésekkel.
A betakarítás időzítése kritikus tényező: a túlzottan késleltetett betakarítás és a lábon szárítás növeli a toxinfelhalmozódás kockázatát. A betárolt termény megfelelő szellőztetése szintén elengedhetetlen, mivel bizonyos gombák – például az Aspergillus flavus – magasabb szemnedvességnél a raktárban is tovább fejlődhetnek.
Összességében a kukorica sikeres termesztése ma már komplex szemléletet igényel. A kártevők elleni védekezés, a gombás betegségek visszaszorítása és a növény stressztűrésének javítása egymást erősítő elemei egy integrált rendszernek.
Azok a technológiák, amelyek ezeket összehangoltan kezelik, nemcsak a termésbiztonságot növelik, hanem a termény piacképességét is javítják.
Bayer Crop Science
Képek forrás: Bayer Crop Science
