Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara illetékes osztályelnökének tájékoztatása szerint a hetekben megkezdett betakarítás adatai alapján a tavaszi fagyok komoly hozamkiesést okoztak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hazai burgonyatermesztés amúgy is folyamatos lejtmenetben van, hiszen míg a kétezres években még 24-25 ezer hektáron gazdálkodtak a termelők, mára ez a terület mindössze 5000 hektárra szűkült. A visszaesés egyik fő oka, hogy a speciális géppark fenntartása és korszerűsítése hatalmas költségekkel jár, ami egyre több gazda kedvét veszi el a tevékenység folytatásától.

A hazai vetésszerkezet szigorúan a fogyasztói igényekhez igazodik. Mivel a magyar vásárlók túlnyomó többsége a piros héjú burgonyát keresi, a földek 70-80 százalékán ezt termesztik, míg a sárga héjú fajták csupán a fennmaradó területet foglalják el. A terméshozam mellett a legfontosabb szempont a koraiság, amit Kulich Éva, az Országos Burgonya Terméktanács és Szövetség sajtóreferense is megerősített. A magyar gazdák jellemzően korai burgonyát termesztenek, amelyet közvetlenül a betakarítás után, még a szezonban értékesítenek. Mivel a tárolás nem elterjedt gyakorlat, a hazai termés mindössze 3-4 hónapig képes kiszolgálni a keresletet, az év hátralévő részében - télen és tavasszal - a magyar piac francia, német vagy holland behozatalra szorul.

Az ágazat fellendítéséhez Csizmadi Imre szerint elsőként a fogyasztói hozzáálláson kellene változtatni. Tudatosítani kell a vásárlókban, hogy a burgonya egészséges, szermaradvány-mentes, mindennapos fogyasztásra alkalmas élelmiszer. Jelenleg ugyanis a hazai fogyasztás jelentősen visszaesett, és mindössze évi 26 kilogrammot tesz ki fejenként. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a termés minősége és mennyisége gyorsan változhat, idén például a fagyok mellett a kártevők és a gombás fertőzések is ronthatják az eredményeket az érés utolsó szakaszában.

A termelők anyagi helyzete rendkívül nehéz, bevételeiket szinte teljes egészében az uniós szabályoknak való megfelelésre és a gépberuházásokra kell fordítaniuk. A szakember rámutatott, hogy a vásárlókat nem terhelné meg egy 50 forintos kilónkénti áremelkedés, egy átlagos gazdának viszont ez a többlet biztosítaná a létfontosságú mezőgazdasági gépbeszerzések forrását. A jelenlegi kiskereskedelmi környezet, az árfigyelő rendszer és az árstop azonban gátolja ezt, mivel a burgonya folyamatosan az áruházi árverseny áldozatává válik. Eközben az agráriumban is megjelent a mesterséges intelligencia, ami újabb kihívás elé állítja a szektort. Az MI-alapú válogatógépek, a robotizált kultivátorok és a lézeres gyomirtók már elérhetőek a piacon, ám ezek hatalmas beruházási nyomást helyeznek az amúgy is forráshiányos termelőkre. Az osztályelnök szerint egy célzott, viszonylag csekély összegű támogatás is rengeteg segítséget jelenthetne az ágazat megmentésében és a gazdák talpon maradásában.