A bőséges európai termés miatt telítettek a raktárak és az áruházláncok is a belföldi beszerzést részesítik előnyben.
2025 a szakma szerint „fekete év” lett, hiszen Magyarországon soha nem mértek még ilyen alacsony almatermést, mint most.
Érdemes tervszerűen választani, mert a fajtasorok akár évtizedekig is a kertünkben teremnek nekünk.
A kivitel a vizsgált időszakban tizennyolc százalékkal nőtt, és elérte a 19,2 ezer tonnát.
A világ bortermelési kilátásai 2025-ben: enyhe emelkedés, de tartósan alacsony szinten a globális termelés.
A legfrissebb becslés szerint a franciáknál mintegy 2 százalékkal marad el az idei almatermés az előző évitől.
Bulgáriában az ősz folyamán drasztikusan visszaesett a káposzta felvásárlási ára.
A gyümölcsfákon maradó, összeszáradt termések, az úgynevezett gyümölcsmúmiák komoly veszélyt jelentenek a következő évi termésre.
A gyenge kereslet mellett a tavalyinál kisebb póréhagyma-termés várható a franciáknál.
A diótermés mennyisége elmaradt a 2024. évi szinttől, és a hazai szükséglet kielégítéséhez importdió behozatala is szükségessé válik.
Véget ért az ipari szilva szezonja Lengyelországban, de az árak jóval alacsonyabbak, mint egy éve ugyanekkor.
Franciaországban a becslések szerint 2%-kal csökken az idei körtetermés a tavalyihoz képest.
A dió az egyik leglassabban termőre forduló héjas gyümölcsünk, terméshozama sem nagy eleinte, nem véletlenül magas az ára.
Rekordközeli burgonyatermés várható Lengyelországban, de azért vannak kihívások is.
Normál termésre, de piaci nehézségekre számítanak Európa egyik leghíresebb diótermesztő körzetében.
Lengyelországban lassan véget ér az idei szilvaszezon, a belföldi termésű tételek egyre kevésbé találhatók a piacokon.
Minden idők leggyengébb almatermése lesz az idei, ezért a korábbiaknál több import almára lesz szüksége a magyaroknak.
Az összes főbb termesztőkörzetben jobb volt a termés a tavalyinál, kivéve a PACA régiót.
A Destatis 2025-ös évre vonatkozó, immár végleges adatai szerint az idei német cseresznyetermés volumene 37,3 ezer tonna lett.
Az USDA előrejelzése szerint a főbb uniós diótermesztő tagállamok többségénél a tavalyihoz képest kisebb termés várható.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
