Ukrajna a világ egyik meghatározó búza-, kukorica- és napraforgómag-termelője, mezőgazdasági exportjának mintegy 90 százaléka pedig a Fekete-tengeren keresztül jut el a nemzetközi piacokra. Az ukrán kikötői hatóságok szerint Oroszország júliusban és augusztus első napjaiban több mint 70 támadást intézett a fekete-tengeri kikötők infrastruktúrája ellen, és 62 alkalommal hajókat is támadott. A következmények már a gabonaexportban is látványosan megmutatkoztak: augusztus első két hetében 75 százalékkal kevesebb gabonát exportáltak, mint egy évvel korábban - írta meg a Reuters.
A támadások az ukrán agrárszektort az egyik legkritikusabb időszakban érték. A búza aratása elérte a csúcspontját, a tárolókapacitások egyre szűkösebbek, szeptemberben pedig megkezdődik a kukorica betakarítása. Mivel a mezőgazdaság az ukrán exportbevételek közel 60 százalékát biztosítja, a kivitel ellehetetlenülése az egész háborús gazdaságra komoly nyomást helyez.
Az ukrán jegybank becslése szerint a fekete-tengeri blokád az év hátralévő részében mintegy 2,5 milliárd dollár devizabevételtől foszthatja meg az országot. A gazdálkodók veszteségeit az Ukrán Agrártanács (UAC) ennél is magasabbra, mintegy 3 milliárd dollárra becsüli. A helyzetet tovább nehezíti, hogy miközben Ukrajna idén mintegy 60 millió tonna gabonaterméssel számol, a belföldi árak a felhalmozódó készletek miatt jelentősen estek. Egyes régiókban a búza terméshozama csaknem kétszerese a tavalyinak, az árak azonban akár a felükre is visszaestek. Az elemzők szerint jelenleg gyakorlatilag csak a búza exportja biztosíthat megfelelő jövedelmet a termelőknek, más gabonaféléknél az értékesítési ár már a termelési költségeket sem feltétlenül fedezi.
Ez közvetlenül veszélyezteti az őszi vetési munkák finanszírozását is. A gazdálkodóknak ugyanis éppen most kellene előteremteniük a következő szezonhoz szükséges forrásokat üzemanyagra, munkabérre és vetőmagra. Ha az idei termés nem értékesíthető megfelelő áron, az a következő évi termelést is veszélybe sodorhatja. A kijevi kormány ezért vészhelyzeti támogatási csomagot vezetett be: bővítette az állami hitelezési programokat, enyhítette a hitelfeltételeket, és csökkentette a forgóeszközhitelek kamatait. A cél az, hogy a gazdálkodók akkor is képesek legyenek finanszírozni az őszi vetést, ha az idei termés értékesítése a háborús körülmények miatt nehézségekbe ütközik.
Az alternatív szállítási útvonalak kiépítése jóval nehezebb, mint a háború első időszakában. 2022-ben jelentős mennyiségű ukrán gabonát vasúton és közúton, az ország nyugati határain keresztül szállítottak ki. Azóta azonban több körülmény is nehezíti ezt a megoldást.
Romlottak az ukrán gabonaexport feltételei a szomszédos országokkal, miközben az Európai Unióban is szigorodtak a kereskedelmi szabályok. A Duna alacsony vízállása szintén korlátozza a folyami szállítás lehetőségeit, az orosz támadások pedig már az ukrán vasúti infrastruktúrát is érintik. Oleh Nyivjevszkij, a Kijevi Közgazdaságtudományi Egyetem szakértője szerint emiatt a mostani kikötői blokád gazdasági hatása akár súlyosabb is lehet, mint a háború korábbi szakaszaiban. Az ukrán mezőgazdaság már eddig is hatalmas veszteségeket szenvedett el. 2022 óta a háborúhoz köthető károk meghaladták a 90 milliárd dollárt, miközben a megművelt szántóterület közel negyedével csökkent a harcok, az aknásítás és az öntözőrendszerek kiesése miatt.
A mostani helyzet ezért túlmutat az idei gabonaexport problémáján. Ha a termelők nem jutnak hozzá időben a szükséges bevételekhez, az őszi vetés is veszélybe kerülhet. Denisz Marcsuk, az UAC alelnöke szerint amennyiben Ukrajna nem tudja megfelelően elvetni az őszi kultúrákat, egy éven belül komoly élelmezési válság kialakulásának kockázatával kell számolni. A fekete-tengeri kikötők működésének ellehetetlenítése így egyszerre jelent problémát az ukrán gazdálkodóknak, az ország háborús gazdaságának és a nemzetközi gabonapiacnak is.
