Nagy Szabolcs családi gazdaságában sertésneveléssel, feldolgozással és értékesítéssel foglalkozik, és havonta átlagosan mintegy húsz állattal dolgozik. Az Agrárszektornak elmondta, hogy jelenleg a jövedelmezőség jelenti a legnagyobb gondot. A takarmány rendkívül drága, miközben sem az élő sertésért, sem a feldolgozott húsért nem kapnak olyan árat, amely tisztességes megélhetést biztosítana.

Bár az utóbbi időben valamelyest emelkedtek a felvásárlási árak, ezt megelőzően hosszú ideig csak veszteséggel lehetett értékesíteni a jószágokat. A gazda beszámolója szerint az év elején a vágóhidak 400–450 forint plusz áfát fizettek kilónként, ami számításai alapján 20–30 százalékkal maradt el az önköltségtől. Az ár azóta 500–600 forintra nőtt, ez azonban még mindig alig több, mint ami a kiadások fedezésére elég. A kisebb gazdaságok számára már egyetlen veszteséges év is végzetes lehet.

A feldolgozás sem kínál biztos menedéket, hiszen a megugró költségeket szinte lehetetlen teljes egészében beépíteni a késztermékek árába. Nagy Szabolcs füstölt kolbászt és egyéb húskészítményeket is előállít, és ezek árát kénytelen volt megemelni. Mint mondta, az üzletláncok polcain megtalálható, olcsóbb és gyakran gyengébb minőségű árukkal egy kistermelő nem képes árversenyre kelni. Bár akadnak vevők, akik keresik a minőséget és megfizetik a kilogrammonkénti többletet, a vásárlók többsége mégis az ár alapján dönt.

A család cseresznyetermesztéssel is foglalkozik, ám idén ezen a téren sem jártak szerencsével. Egyes parcellákon a tavaszi fagyok szinte a teljes termést elvitték. Máshol ugyan sok gyümölcs maradt a fákon, de az aszály miatt jelentős részük apró maradt, a cseresznyelégy és az egyéb kártevők kártétele pedig tovább rontotta a minőséget.

Mindezek mellett az értékesítés is ellehetetlenült. A gazda felidézte, hogy másfél-két évtizede még kamionszámra vitték a cseresznyét Nagykörűből külföldre, többek között Oroszországba. Ezek a piacok mára bezárultak, így még a kiváló minőségű gyümölcsre is nehéz vevőt találni. Korábban az összehangolt növényvédelem nagyban segítette az egységes árualap megteremtését és az exportot.

A sertéstartásban a tartósan kiszámíthatatlan megtérülés a generációváltást is veszélyezteti. Nagy Szabolcs tapasztalatai szerint sokan végleg felszámolták az állományukat, mert a nyomott átvételi árak mellett a rengeteg munka már nem termelt érdemi jövedelmet.

"Azért dolgozni, hogy elfáradjon az ember, mindenféle érdemi jövedelem nélkül, annak sajnos nincs sok értelme, és ezt érzik a fiatalok is" – fogalmazott az őstermelő.

Úgy véli, ha valaki most hozna létre egy 50–100 sertésből álló állományt, egy rosszabb piaci időszakban hatalmas veszteségeket könyvelhetne el. Ilyen bizonytalanság mellett rendkívül nehéz új belépőket találni, miközben a tapasztalt, régóta talpon lévő kistermelők sorra kényszerülnek a tevékenység feladására. A gazda szerint gyökeres változások nélkül egyre kevesebben fognak megélni a sertéstartásból.