Az elmúlt két évtizedben jelentősen bővültek a sertésnemesítés lehetőségei. Hans Olijslagers, a Topigs Norsvin technológiai igazgatója szerint a tenyésztési döntésekhez ma már minden korábbinál több adat áll rendelkezésre, a korszerű vizsgálatok pedig részletes képet adnak az állatok szervezetéről. CT-vel és más eljárásokkal a szív és a tüdő térfogata, a csontszerkezet, az izomszövet és a zsír mennyisége is pontosan vizsgálható. Ez nagyban segíti a termelés szempontjából kedvező, örökletes tulajdonságokat hordozó egyedek kiválasztását.

A szelekció során a hústermelés volumene mellett a minőség is meghatározó, ezért a zsírtartalom ellenőrzése ugyancsak lényeges szempont. A genetikai fejlesztések kiemelt célja emellett az elhullás mérséklése és az állomány általános egészségi állapotának javítása.

A kamerás megfigyelés a sertések viselkedéséről és takarmányfogyasztásáról is értékes információkat nyújt. A fialás körüli időszakban szintén folyamatosan követhető az állatok mozgása. Ez a termelési mutatók javítása mellett az állatjólléti és fogyasztói elvárások szempontjából is egyre nagyobb jelentőséggel bír.

A tenyésztési programokban rögzített tulajdonságok csak néhány év elteltével jelennek meg a termelő gazdaságok állományaiban. Olijslagers szerint emiatt hosszú távon kell gondolkodni. A fejlesztésekhez kiváló egészségi állapotú tenyészállományokra és hatalmas adatmennyiségre van szükség. A fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség javítása mellett a szakember az antibiotikum-rezisztencia visszaszorítását is kulcsfeladatnak tartja.

Az ágazatnak mindemellett az állatszállítás szigorodó és változó feltételeire is fel kell készülnie. A technológiai igazgató rámutatott, hogy a nagy távolságú szállítás egyre nehezebbé válik, ezért a jövőben mindinkább az embriószállítás alternatívájával kell számolni.

A korszerűsítést a súlyosbodó munkaerőhiány is sürgeti. Olijslagers úgy látja, hogy sem elegendő dolgozó, sem megfelelő szaktudás nem áll rendelkezésre mindenhol. A sertéstartóknak ezért egyre inkább a technológiai megoldásokra és a genetikai előrelépésekre kell támaszkodniuk. Ehhez több kutatás-fejlesztési forrásra van szükség, miközben a klímaváltozás és az afrikai sertéspestis közös felkészülést, illetve összehangolt fellépést követel a piactól.

Jonatan Sanchez-Osorio, a Topigs Norsvin délkelet-európai régiójának műszaki vezetője úgy véli, a telepek működését úgy kell hatékonyabbá tenni, hogy a termelés kevesebb erőforrással és kevesebb emberrel is fenntartható maradjon. Eközben a takarmányköltségeket és a változó fogyasztói igényeket sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A szakember szerint a genetikai fejlesztések már az utóbbi években is jól mérhető eredményeket hoztak. Az általa ismertetett adatok alapján 2021 és 2024 között kiegyenlítettebbé vált a malacok születési súlya, miközben a napi súlygyarapodás 60 grammal növekedett.

A jobb teljesítmény közvetlen gazdasági előnyt jelent. Sanchez-Osorio számításai szerint a nagyobb húshozam révén akár 2,6 euróval is emelkedhet az árrés. A következő időszak fő célkitűzése a gyorsabb növekedés és a takarmányhasznosulás további optimalizálása, miközben az állatok ellenálló- és alkalmazkodóképességét is folyamatosan erősíteni kell.

A tenyésztés során a jövőben nemcsak a teljes hizlalási ciklus eredményeit kell figyelembe venni, hanem a korai termelési szakaszok súlygyarapodását is. A kocák emlőszámának, valamint a választott malacok számának növelése szintén elengedhetetlen, hiszen a gazdaságok jövedelmezőségében minden egyes felnevelt malac döntő tényező.