A magas takarmányköltségek és az alacsony értékesítési árak egyszerre nehezítik a sertéstartók helyzetét. Bakó Gábor, a Bonafarm Csoport sertéságazati igazgatója szerint a kukorica ára miatt gyakorlatilag kiszorult a takarmányozásból, az egyéb ukrán gabonafélékre viszont égető szükség lett volna. A szakember úgy látja, európai szinten jelentős termeléscsökkentésre van szükség a piaci egyensúly helyreállításához. Magyarország is azon országok közé tartozhat, ahol komoly visszaesés várható.
Bakó Gábor szerint a sertéspiacon legkorábban 2027 második felében indulhat meg az áremelkedés és a konszolidáció. Addig mind a kisebb, mind a nagyobb gazdaságok közül többen felhagyhatnak a tevékenységükkel, és már most hallani jelentősebb szereplők csődjéről. A Bonafarm hosszú távú céljai mindezek ellenére változatlanok, így a megkezdett beruházásokat a finanszírozási nehézségek dacára is folytatják. A sertéságazati igazgató a mérethatékonyság és a működési eredményesség növelése mellett az állatbetegségek elleni hatékony felkészülést is elengedhetetlennek tartja.
Hollósy Tibor, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető-helyettese szintén kritikusnak értékelte a sertéságazat jelenlegi helyzetét. Elmondása szerint a gazdák malaconként mintegy 12 ezer forint veszteséget könyvelnek el, míg a teljesen felhizlalt sertéseknél ez a hiány elérheti a 15 ezer forintot is. Az értékesítési árak eközben 25 százalékkal maradnak el az egy évvel korábbi szinttől. Mivel a kereslet bővülésére nem lehet számítani, a kínálatnak kell igazodnia a piachoz. Ez a folyamat leginkább a kis- és közepes telepek talpon maradását sodorja veszélybe.
A nehézségek ellenére a Kometa folytatja feldolgozókapacitásának megduplázását. Hollósy Tibor rámutatott, hogy a teljes termékpályát meg kell erősíteni annak érdekében, hogy az alapanyag-termeléstől a késztermék előállításáig minél nagyobb érték maradjon belföldön. Mindez versenyképes üzemméretet, energiahatékony működést és folyamatos innovációt követel meg. A korszerű technológiák és a mesterséges intelligencia a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását is támogatják.
Az ágazati szereplők megosztottak az ukrán kukoricaimport megítélésében. Hollósy Tibor szerint elengedhetetlen lett volna a behozatal, ezzel szemben Szarka György, az Éden 96 Kft. tulajdonosa úgy véli, erre leginkább csupán három hazai gyár szorul rá, míg a többi piaci szereplő enélkül is működőképes. Saját keverékeikben a kukorica aránya mindössze 10 százalék. Tapasztalatai szerint az állattartók jelentős része már kivezette a kukoricát a takarmányozásból, miközben a hazai vetésszerkezet is érezhetően átalakul.
Szarka György a baromfiágazat elmúlt három évét kedvezőbbnek minősítette, hiszen ebben az időszakban vásárolt takarmány mellett is nyereségesen lehetett termelni. Augusztustól kezdve azonban romlani kezdtek a feltételek: szeptemberben a vágócsirke kilogrammonkénti ára 50 forinttal maradt el az előző év azonos időszakához képest. A bőséges hazai kínálat és az erős lengyel import miatt további árcsökkenés várható. A tulajdonos úgy látja, váratlan piaci sokkok nélkül a korábban felhalmozott nyereség átsegítheti a cégeket a nehézségeken, a fejlesztéseket pedig a válság idején sem szabad leállítani.
Lajtos Lajos, a Gallus Csoport termelési igazgatója szerint a baromfiágazat egyelőre stabil, ám a jövő év első negyedében visszaesésre kell készülni. Az azonnali piaci árak ingadozásaihoz a kisebb termelőknek is gyorsan kell alkalmazkodniuk. Hosszabb távon ugyanakkor biztató, hogy a baromfihús iránti kereslet Magyarországon és Európa-szerte is folyamatosan nő. A piacon maradás feltétele a vevői elvárások maradéktalan teljesítése, a szigorú élelmiszer-higiénia biztosítása és a munkaerő hatékonyságának növelése.
A tejtermelők munkáját az önköltség alatti átvételi árak nehezítik. Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a termelők éves átlagban 50–60 forinttal kapnak kevesebbet literenként a nyerstejért, mint korábban. A hazai árakat az európai tejfelesleg tartja nyomás alatt, amelyhez a németországi túltermelés is nagymértékben hozzájárul.
A megtermelt magyar nyerstej mintegy 20 százaléka kerül külföldre, miközben az üzletek joghurt-, sajt- és vajválasztékának körülbelül 70 százalékát az import adja. A hazai felvásárlás volumene augusztusban, szeptemberben és októberben is csökkenést mutatott. Harcz Zoltán szerint ugyanakkor már érzékelhetők a piaci fordulat első jelei, így az európai tejfelesleg fokozatosan mérséklődhet. A szakember tavaszig lassú áremelkedésre számít, érdemi korrekciót pedig a jövő év második felére várnak az elemzők.
Ezzel párhuzamosan tovább zajlik a hazai tejágazat koncentrációja: egyre kevesebb gazdaság állít elő egyre több tejet. Harcz Zoltán úgy látja, az ágazat talpra állásához pótolni kell az elmaradt beruházásokat, növelni kell az energiahatékonyságot, és bővíteni kell a magasabb hozzáadott értékű feldolgozott tejtermékek hazai előállítását. Ez a stratégia egyszerre szoríthatná vissza az importot és mérsékelhetné a termelők kiszolgáltatottságát.
