"Vége a gondoskodó államnak" – fogalmazott Rákóczi András, a Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Tej Terméktanács termelői társelnöke. Szerinte aki eddig nem foglalkozott gazdasága hatékonyságával, nem halogathatja tovább a feladatot. A munkaerő kihasználásától az energiafüggőség csökkentéséig minden lehetőséget meg kell vizsgálni, mert a következő időszakot nem minden vállalkozás tudja majd átvészelni.
A szakember a takarmányozásban sem számít gyors javulásra, ezért indokoltnak tartja a kukoricára és silókukoricára épülő gyakorlat felülvizsgálatát. Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója ehhez kapcsolódva egy Békés vármegyei gazdaság példáját említette, ahol négy éve kukorica és kukoricaszilázs nélkül is 38–40 literes tejhozamot érnek el. Úgy vélte, az elmúlt évek termesztési nehézségei miatt mindenképpen érdemes más takarmányozási megoldásokat is mérlegelni.
Rákóczi András szerint a magyar nyerstej átadási ára a korábbi európai középmezőnyből ismét a rangsor végére került. A feldolgozóipar az elmúlt évtizedekben méltatlanul kevés figyelmet kapott, ezért fejlesztési stratégiára és forrásokra is szükség lenne. Emellett fontosnak tartotta annak tudatosítását is, hogy a magyar eredetű, itthon feldolgozott tejtermékek vásárlása hazai munkahelyeket támogat.
A feldolgozók nehézségeiről Szautner Péter, a Bonafarm Csoport vezérigazgató-helyettese, a Tej Terméktanács feldolgozói társelnöke beszélt. Elmondása szerint az uniós adatokban három-négy évente visszatérő válságok látszanak, egyre nagyobb kilengésekkel. A jelenlegi helyzetet súlyosbította, hogy a ragadós száj- és körömfájás miatt 2025 tavaszán több külpiac lezárult a magyar termékek előtt, és egyes korlátozások továbbra is érvényben maradtak.
A hazai feldolgozók közben folyamatosan átvették a tejet, így jelentős, drága alapanyagból előállított készletekkel kezdték a 2026-os évet, amikor az európai késztermékárak összeomlottak. Szautner Péter szerint rendkívüli helyzet alakult ki, hiszen a termelésben, a feldolgozásban és a kereskedelemben sem képződik a fenntartható működéshez szükséges jövedelem. Egyes integrált vállalatoknál pedig a termelői és a feldolgozói tevékenység egyaránt veszteséges.
A szakember szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az exportra, miközben a meglévő vevőket is meg kell tartani, hiszen a feladott piaci pozíciókat később rendkívül nehéz visszaszerezni. A külföldi versenytársak méretben és hatékonyságban gyakran előnyben vannak, ezért a magyar vállalatoknak termékfejlesztéssel is erősíteniük kell helyzetüket. Ehhez elengedhetetlen, hogy az új hazai termékek helyet kapjanak a boltok polcain.
Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség ügyvezető igazgatója, a Tej Terméktanács kereskedői társelnöke a tisztességes piaci verseny helyreállítását sürgette. Megítélése szerint az árstop, a kötelező akciók és az árrésstop jelentős terhet róttak a kereskedelemre. Az import jelenlétével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország félkemény sajtokból, joghurtokból és vajból egyáltalán nem önellátó.
A kereskedelmi oldal álláspontja szerint a fejlesztéseknek a vásárlók tényleges igényeiből kell kiindulniuk. Folyamatosan növekszik a kereslet a speciális és funkcionális tejtermékek iránt, amire a hazai kínálat még nem reagál elég gyorsan. A fogyasztók döntését elsősorban az ár befolyásolja, de a kényelmesebb használatért is hajlandók többet fizetni, amit jól mutat a szeletelt sajtok népszerűsége is.
Tamás Áron, a Tetra Pak Zrt. igazgatósági tagja szintén az innováció elmaradását nevezte kulcsproblémának. Elmondása szerint a Magyarországon megtermelt tej mintegy ötöde külföldre kerül, majd feldolgozott termékként tér vissza. Eközben itthon nem a feldolgozókapacitás hiánya jelenti az akadályt. A külföldi vállalatok jóval nyitottabbak a magasabb hozzáadott értékű termékek, például a fehérjeitalok és a tejalapú kávéitalok gyártására. Várakozásai szerint 2030-ig tovább nő a funkcionális italok és a tejalapú ételhelyettesítők jelentősége.
A nyerstej árának alakulását illetően óvatos bizakodás mutatkozott a szakemberek körében. Szautner Péter már érzékelt némi emelkedést a piacokon, és 46–48 cent körüli európai felvásárlási árat valószínűsített. Kulik Zoltán 50 cent körüli árszintet tartana kívánatosnak, Rákóczi András pedig abban bízik, hogy az ár akár 52 centig is felmehet, bár szerinte már az 50 cent elérése is komoly segítséget jelentene.
A finanszírozásról szóló panelbeszélgetésen a banki szakértők a támogatást elnyert beruházások folytatását szorgalmazták. Demeter Zoltán, a K&H Bank agrárüzletági vezetője szerint érthető, hogy a vállalkozások újraszámolják terveiket, de el kell kerülni a fejlesztések leállását és a források elvesztését. Horváth Győző, a CIB Bank agrárszakértője arra figyelmeztetett, hogy a korábbinál nagyobb önerőre lehet szükség. Minden beruházásnál külön kell vizsgálni a cég tőkehelyzetét, fizetőképességét és kockázatait. Boros Zoltán, az MBH Bank illetékes igazgatóságának vezetője arra biztatta a támogatói okirattal rendelkező cégeket, hogy mihamarabb egyeztessenek bankjukkal a megvalósítás lehetőségeiről.
A fenntarthatósági fejlesztéseknél a pénzügyi szakemberek a kimutatható megtakarítást és a megtérülést nevezték a legfontosabb mérőszámnak. Az energiafelhasználás csökkentése, a vízgazdálkodás javítása és az aszálykockázatok kezelése egyaránt lényeges szempont, de csak olyan beruházások indokoltak, amelyek érdemben erősítik a vállalkozások eredményességét.
